Szapon, a Dunaszerdahelyi járásban folytatódott Gubík László, a Magyar Szövetség elnökének „Országjárás pulóverben” című beszélgetéssorozata. A kezdeményezés már címében is jelzi, milyen politikai magatartást kíván képviselni: közvetlenséget, formalitásoktól mentes jelenlétet, nyakkendő nélküli, cselekvő politizálást. A szapi állomáson is ez a közvetlen hangvétel határozta meg az estét, ahol a résztvevők nem kész panelekre, hanem valódi párbeszédre számíthattak.
A fórumon több visszatérő téma is kirajzolódott. A jelenlévők egyik fő kérdése az volt, miként lehet megszilárdítani azt az üzenetet, hogy ma már egyetlen magyar párt van, és hogyan lehet túllépni a korábbi évek megosztottságán. Többen arról beszéltek, hogy a régi sérelmek, a korábbi pártviták és a közösségi hálók torzító hatása még mindig érezhető, ezért különösen fontosak az ilyen személyes találkozások. A beszélgetésben többször elhangzott: az egység megteremtése önmagában még nem elég, azt hitelesen meg is kell mutatni az emberek felé.
Gubík László válaszaiban arról beszélt, hogy a Magyar Szövetség egyszerre több értéktérben mozog. Megfogalmazása szerint
a párt egyszerre kötődik a kereszténydemokrata politizálás normáihoz, az országok szuverenitását hangsúlyozó világnézeti kérdésekhez, valamint a klasszikus kisebbségvédelemhez,
vagyis a nyelvi jogokhoz, az önkormányzatisághoz és a felvidéki magyar intézményrendszer megőrzéséhez. Utóbbi kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy ezekben a kérdésekben párbeszédre is szükség van ott, ahol erre nyitottság mutatkozik.
Fotó: JP/Felvidék.ma
Az est egyik legerősebb blokkját a fiatalok megszólításáról szóló eszmecsere adta. A résztvevők és az elnök egyaránt arról beszéltek, hogy a mai fiatal generációt már nem lehet a régi politikai nyelven elérni. A közösségi média, különösen a rövid videós felületek, alapvetően alakítják a politikai tájékozódást, ezért a politikának is alkalmazkodnia kell ehhez az új nyelvhez. Gubík szerint olyan szereplőkre, véleményformálókra és fiatal arcokra is szükség van, akik a párt üzeneteit a huszonévesek nyelvére tudják lefordítani. A beszélgetésből világosan kiderült:
a felvidéki magyar közélet egyik legnagyobb kihívása ma az, hogyan lehet a fiatalokat nemcsak elérni, hanem közösségi ügyek mellé állítani is.
Szóba kerültek a választási tapasztalatok is. Többen arra figyelmeztettek, hogy nemcsak a fiatalok körében van lemorzsolódás, hanem sok olyan választó is akad, aki egyszerűen otthon marad. A fórum résztvevői szerint a mozgósításban továbbra is kulcskérdés a személyes kapcsolat, a házról házra járás, a közvetlen megszólítás. A szapi est egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a munkát nem lehet megspórolni: a választói bizalom csak akkor épül vissza, ha az emberek azt látják, hogy a közösség képviselete helyben is jelen van, meghallgat, válaszol és cselekszik.
Fotó: JP/Felvidék.ma
A beszélgetés egy pontján Gubík László a felvidéki magyarság demográfiai helyzetre is kitért. Arról beszélt, hogy a népességfogyás, a vegyes házasságok arányának emelkedése és az asszimiláció erősödése olyan folyamatok, amelyek mellett már nem lehet elmenni. Úgy fogalmazott: ezek nem puszta benyomások, hanem kemény számok, amelyek azt jelzik, hogy a közösségnek most még van ereje a cselekvésre, de ez az időablak nem marad nyitva örökké.
A parlamenti képviselet önmagában nem old meg mindent, de nélkülözhetetlen lehet ahhoz, hogy a közösség jogi és intézményi önvédelme megmaradjon.
Ugyancsak hangsúlyos téma volt a magyar iskolák és az önkormányzatok jövője. Gubík szerint ezek azok a területek, ahol különösen nagy jelentősége van annak, van-e a parlamentben olyan politikai erő, amely a felvidéki magyar közösség szempontjait közvetlenül képviseli. A fórumon elhangzott: ha a magyar kisiskolák vagy a helyi önkormányzatok mozgástere tovább szűkül, annak a következményeit a közösség a mindennapi életben fogja megérezni.
A szapi állomás valódi közéleti műhelybeszélgetés volt: szó esett politikai egységről, generációváltásról, online térben zajló küzdelmekről, helyi közösségi fásultságról, valamint arról is, hogy a felvidéki magyarság jövőjét nem elvont viták, hanem személyes találkozások, következetes munka és megfogható eredmények dönthetik el. Az „Országjárás pulóverben” szapi állomása ezt az üzenetet erősítette meg: a közösség megtartásához nem távolságtartó politika, hanem jelenlét, figyelem és párbeszéd kell.
SZE/Felvidék.ma
