A Beneš-dekrétumok körüli vitában már a lakosságcsere is előkerült a szlovák parlamentben. Robert Kaliňák miniszterelnök-helyettes a csütörtöki kérdések órájában arról beszélt: szerinte a mostani konfliktus valójában nem is magukról a Beneš-dekrétumokról szól, hanem földről, tulajdonról és a háború utáni rendezés következményeiről. A kormányfőhelyettes úgy fogalmazott, a téma „rendkívül veszélyes”, és álláspontja szerint a háttérben „mint mindig, a pénz és a vagyon” áll.
Kaliňák azt állította, hogy a jelenlegi jogvitákban nem újabb földelkobzás történik, hanem a szlovák állam tulajdonjogát jegyzik vissza olyan területekre, amelyek szerinte a korabeli nemzetközi és belső jogi rendelkezések alapján már régóta az államot illetik. Azt mondta: „senkitől sem koboznak el vagyont”, a Szlovák Földalap pedig csak dokumentumok alapján igazoltatja vissza a Szlovák Köztársaság tulajdonjogát. Aki ma panaszkodik, hogy elveszik a földjét, az szerinte olyan állapotra hivatkozik, amely 1945 előtti helyzetből indul ki.
A miniszterelnök-helyettes ennél is tovább ment. Azt állította, hogy a valódi vita nem a Beneš-dekrétumokról szól, azokat szerinte csak „lepelként” használják, miközben a háttérben valójában a lakosságcsere-egyezmény húzódik meg. Kaliňák értelmezésében a háború után a dél-szlovákiai területek ismét Szlovákiához kerültek, a magyaroknak pedig választaniuk kellett: vagy szlovák, illetve csehszlovák állampolgárságot kérnek és maradnak a vagyonukkal együtt, vagy megőrzik magyar állampolgárságukat és Magyarországra költöznek. Szerinte azok a magyarok, akik a lakosságcsere keretében távoztak, Magyarországon kártalanítást kaptak, és a mai jogviták egy része arról szól, hogy leszármazottaik különféle jogi utakon ismét megpróbálják megszerezni ezeket a földeket.
35 éve lopja a magyar vagyont a Szlovák Földalap – már uniós bizonyíték is van rá
Kaliňák a parlamentben arról is beszélt, hogy a szlovák állam szempontjából ez a kérdés már túlmutat a tulajdonvitákon.
Szerinte a Beneš-dekrétumok témájának bolygatása közvetlenül kapcsolódik Szlovákia határaihoz és szuverenitásához, ezért tartja különösen veszélyesnek a kérdés újranyitását.
Úgy vélte, az egész állam arra épül, hogy megvédje az ország szuverenitását és határait, ezért minden ilyen vita túlmutat egy-egy konkrét telek vagy földdarab ügyén.
A parlamenti vita előzménye az volt, hogy az ellenzék részéről ismét felmerült: nem rombolja-e a szlovák–magyar kapcsolatokat az a büntetőjogi szigorítás, amely a háború utáni rendezés megkérdőjelezését is büntethetővé teszi. Kaliňák erre válaszul azt mondta: éppen azért került be ez a passzus a Büntető törvénykönyvbe, mert szerinte egyre többen próbálják relativizálni a háború utáni rendezés következményeit. A miniszterelnök-helyettes szerint tehát a vita nem pusztán véleményszabadsági kérdés, hanem történelmi, vagyoni és államjogi tétje is van.
A Magyar Szövetség éppen csütörtökön hívta fel a figyelmet arra, hogy „bárki, akinek a felmenői között magyar vagy német volt, vagy akinek az ősei magyar vagy német nevet viseltek, elveszítheti az ingatlanát”. Ezzel arra világítottak rá, hogy
a legerősebb kormánypárt szerint is az állam a Szlovák Földalapon keresztül folytatni kívánja azt a tisztességtelen gyakorlatot, hogy 80 éves törvényre hivatkozva 35 éve lopnak, elnézést, koboznak el vagyonokat származás alapján.
Szalai Erika/Felvidék.ma
