Magyarország kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának a magyar gyermekvédelmi törvényre vonatkozó ítéletét az azzal kapcsolatos politikai, jogi és alkotmányos aggályokra tekintettel – áll Orbán Viktor magyar miniszterelnök Sulyok Tamás államfőnek írt levelében, melyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tett közzé a Facebook-oldalán szombaton.
„A bíróság egyértelműen politikai döntést hozott, ami súlyos európai uniós jogi és alkotmányjogi aggályokat vet fel” – írta az államfőnek küldött, április 30-i keltezésű levelében Orbán Viktor.
A kormányfő indoklása szerint Magyarország szuverenitásának és alkotmányos önazonosságának tiszteletben tartása és védelme mindenkire kötelező, e védelem legfőbb letéteményese az Alkotmánybíróság, amely az unió intézményein keresztül megvalósuló közös hatáskörgyakorlás két fő korlátját állapítja meg: egyrészt a közös hatáskörgyakorlás nem sértheti Magyarország szuverenitását, másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével.
„A bíróság ítélete mind a tagállami szuverenitás, mind az alkotmányos identitás súlyos sérelmét felveti”
– hangsúlyozta.
Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság 2022. december 19-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához Magyarországgal szemben arra hivatkozva, hogy a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény sérti Magyarország uniós tagságából eredő kötelezettségeit. Ennek a bíróság 2026. április 21-én kelt ítéletében helyt adott.
A bíróság a döntést jórészt – a törvény gyermekvédelmi céljai ellenére – az Európai Unió belső piaci szabályozására alapozta – mutatott rá Orbán Viktor. Hozzátette, a testület nemcsak az áruk, illetve a média- és reklámszolgáltatások esetében létesített kapcsolatot a belső piaci szabályozással, hanem a köznevelési törvény rendelkezéseit is ide sorolta.
A miniszterelnök kitért rá, a bíróság szerint „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítő vagy megjelenítő” tartalmak korlátozása nemen és szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg. A bíróság megítélése szerint a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás bármilyen megjelenítése vagy népszerűsítése esetén nem megállapítható, hogy ez a cselekmény feltétlenül sérti a gyermek mindenek felett álló érdekét, illetve rá nézve káros.
„A bíróság szerint az Alapszerződések a nemzeti identitásnak csak olyan felfogását védik, amely az általa elismert és meghatározott uniós értékekkel összhangban áll”
– írta Orbán Viktor.
A kormányfő beszámolt arról is, hogy a bíróság megállapította, Magyarország nem hivatkozhat az ügyben eredményesen az Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikk (2) bekezdése szerinti nemzeti identitására.
Úgy vélte, a bíróság a belső piaci szabályozásra hivatkozással kiüresíti a tagállamok oktatással kapcsolatos hatásköreit annak ellenére, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés értelmében az unió köteles tiszteletben tartani a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.
Az Alapjogi Charta elismeri a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak. A bíróság döntése azonban teljesen kiüresítette a szülők jogát a meggyőződésüknek megfelelő nevelés biztosításához – fűzte hozzá.
Orbán Viktor kiemelte, hogy
a bíróság ítélete figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, az ítélet annak rendelkezéseivel több szempontból összeegyeztethetetlen.
Az Alaptörvény védi a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját, és kijelenti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Kijelenti továbbá, hogy az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi, megállapítja, hogy Magyarország külön intézkedéssel védi a családokat, gyermekeket – jelezte.
A miniszterelnök értékelése szerint a bíróság döntésével szembemegy az Alaptörvény által felvázolt családfelfogással, valamint társadalmi nem szókészletének és a „ciszgender” fogalmak alkalmazásával tagadja az Alaptörvényben lefektetett emberképet.
Az Alaptörvény kimondja, hogy
minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és a gyermekek e jogát minden más alapvető jogot megelőző jogként határozza meg.
Óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítja a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést – fűzte hozzá.
Orbán Viktor utalt rá,
az Alaptörvény megállapítja, hogy a szülők joga megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, míg a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni, beleértve taníttatásukat is.
A bíróság döntése – az Alaptörvénnyel szemben – a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelméhez és gondoskodásához való jogát nem minden más alapjogot megelőző alapjogként határozza meg. Bár a bíróság maga is felhívja a figyelmet arra, hogy a gyermekek érdeke mindenek felett áll, ezt valójában alárendeli a diszkrimináció tilalmának – mutatott rá.
A kormányfő felhívta a figyelmet, hogy a bíróság az Európai Unió történetében első alkalommal állapította meg az uniós alapértékeket rögzítő EUSZ 2. cikkének sérelmét, ezzel megnyitva annak lehetőségét, hogy a jövőben szélesebb körben meghatározhatatlan tartalmú, általános uniós értékekre hivatkozzon tagállami normákkal szemben.
MTI/Felvidék.ma
