Május 11-én tárgyalja a Nyitra Megyei Önkormányzat mentelmi bizottsága a Szlovák Megújhodási Mozgalom beadványát, amely Orosz Örs eltávolítását kezdeményezi a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság éléről. A panasz középpontjában egy magyar nyelvű műemlékes enciklopédia címe áll, pontosabban a benne szereplő „Felvidék” szó.
A Nyitra Megyei Önkormányzat mentelmi bizottsága május 11-én tárgyalja a Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) beadványát, amely Orosz Örs, a Magyar Szövetség megyei képviselőjének eltávolítását célozza a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöki posztjáról. A kezdeményezés alapja a Szlovákia. A történelmi Felvidék műemlékeinek képes enciklopédiája című kiadvány, pontosabban a címben szereplő „Felvidék” megnevezés.
Orosz Örs szerint az ügy túlmutat önmagán. Úgy látja,
különösen érzékennyé teszi a helyzetet, hogy mindez egy olyan megyében történik, ahol a lakosság mintegy negyede magyar nemzetiségű,
és ahol a politikai együttműködésnek elvileg a partnerségre és a kölcsönös tiszteletre kellene épülnie. Értelmezése szerint ezért a vita nemcsak egy tisztségről vagy egy vitatott kifejezésről szól, hanem arról is, milyen intézményi következményei lehetnek ma egy magyar történeti fogalom használatának – értékelte lapunknak.
Már egyszer lezárták, most újra elővették
Az ügy előzménye, hogy a SHO már tavaly augusztusban beadvánnyal fordult a megyéhez, majd decemberben panaszt is benyújtott, miután az illetékes bizottság első körben arra jutott, hogy Orosz Örs részéről nem történt jogsértés.
A későbbi eljárásban azonban újabb jogi és szakértői anyagok készültek, és a megyei bizottság írásos jogi állásfoglalást kért arra vonatkozóan, sérülhetett-e az alkotmánytörvény a közérdek védelméről szóló rendelkezései alapján. A dokumentum szerint az ügyet a bizottság elé kell terjeszteni, határidőként 2026. május 11-ét megjelölve.
Orosz Örs szerint önmagában az is kérdéseket vet fel, hogy az ügy a korábbi bizottsági állásfoglalás után ismét napirendre került, immár újabb jogi és szakértői anyagokkal kiegészítve. Szerinte ez felvetheti annak lehetőségét, hogy az eljárás nem pusztán adminisztratív vagy formai természetű, hanem a megyei hivatal részéről is érzékelhető egyfajta nyomás az ügy napirenden tartására.
Mit kifogásol a SHO?
A SHO beadványa szerint Orosz Örs azzal, hogy a Sine Metu Egyesület elnökeként közreműködött a magyar nyelvű kiadvány kiadásában és népszerűsítésében, sérti a szlovák államiságot, relativizálja az ország szuverenitását, és a „Felvidék” szó használatával revizionista nyelvet emel be a közéletbe.
A panasztevők azt is kifogásolják, hogy a könyv a szlovákiai települések nevét magyarul használja, és azt állítják, hogy Orosz Örs közszereplőként saját nevét és arcát is felhasználta a kiadvány népszerűsítésére.
Nem egységes a szakmai háttér
A megyének készített jogi elemzés szerint vizsgálni kell, hogy a képviselő tevékenysége nem ütközött-e a közérdek védelméről szóló alkotmánytörvénybe. Különösen azt vetik fel, jelenthetett-e számára „más jellegű előnyt” a kiadvány körüli aktivitás, például politikai hasznot a magyar kisebbségi választók körében. Az elemzés szerint az ügy politikai és erkölcsi következményeket is felvethet, még ha a szankciókhoz további bizonyításra lenne is szükség.
Fiala-Butora János jogász és kisebbségi jogi szakértő elemzése szerint azonban az egész eljárás hibás alapfeltevésre épül.
Megállapítása szerint a beadvány abból indul ki, hogy a „Felvidék” szó használata önmagában sértő vagy akár szélsőséges lehet, miközben maga a szakértői vélemény is azt rögzíti, hogy a könyv nem ilyen értelemben használja a kifejezést.
Fiala-Butora szerint a kiadvány a „Felvidék” szót történeti jelentésében alkalmazza, vagyis a történelmi Magyarország részeként értelmezett terület megnevezéseként, és ebből sem a szlovák államiság tagadása, sem a területi egység megkérdőjelezése nem vezethető le. Arra is rámutat, hogy a magyar földrajzi nevek használata nem revizionizmus, hanem természetes nyelvi gyakorlat.
A Magyar Szövetség boszorkányüldözést emleget
Határozottan reagált a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselőcsoportja is. Állásfoglalásukban politikai boszorkányüldözésnek nevezték az Orosz Örs elleni eljárást, és veszélyes precedensnek tartják, hogy a megyei hivatal a SHO beadványai alapján olyan szakvéleményeket rendel meg, amelyek eleve a politikai extremizmus és jogsértés nyomait keresik.
A képviselőcsoport szerint az olyan szervezetek, mint a SHO vagy a Szlovák Értelmiségiek Szövetsége, hosszú távon manipulatív narratívát építenek, amely megalapozatlan félelmet próbál kelteni a szlovák közvélemény egy részében a magyar politikusokkal szemben.
A Magyar Szövetség megyei képviselői hangsúlyozták: a rendelkezésre álló szakértői vélemény maga is megerősítette, hogy a könyv nem használja a „Felvidék” kifejezést sértő vagy szélsőséges értelemben. Szerintük a kiadvány nem bujtogat és nem kérdőjelez meg semmit, hanem egyszerűen számbaveszi és dokumentálja a mai Szlovákia területén található történelmi építészeti és képzőművészeti értékeket. Állásfoglalásukban felszólították a mentelmi bizottság tagjait és az egész megyei képviselő-testületet, hogy ne engedjenek a nacionalista nyomásnak, hanem szakmai tények alapján döntsenek. A magyar képviselők álásfoglalása teljes egészében ITT olvasható.
Hétfőn újabb fontos állomás jön
Az ügy így hétfőn újabb fontos állomásához érkezik. A bizottsági tárgyalás tétje formálisan Orosz Örs bizottsági elnöki posztja, valójában azonban jóval többről van szó: arról is, hogy a „Felvidék” szó használata, illetve a magyar történeti nyelv és emlékezet milyen politikai és intézményi reakciókat vált ki ma Szlovákiában.
Szalai Erika/Felvidék.ma
