Az Európai Unió bővítése közös cél, és Észak-Macedónia jövője szilárdan az Európai Unióban van – jelentette ki kedden Szkopjéban António Costa.
Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az EU-bővítés nem csupán politikai folyamat, hanem közös stratégiai érdek is, amely az egész kontinens stabilitását és jólétét szolgálja.
Kiemelte: Brüsszel továbbra is elkötelezett a nyugat-balkáni országok európai integrációja mellett, ugyanakkor a csatlakozás feltétele a szükséges reformok végrehajtása és az uniós kritériumok teljesítése.
„Kormányuk elkötelezettségről tett tanúbizonyságot, és szeretném elismerni azokat a folyamatos erőfeszítéseket, amelyeket tesznek. Különösen kiemelném a kézzelfogható előrelépést a reformprogram végrehajtásában, a jogállamiságról és a közigazgatási reformról szóló ütemtervek elfogadásában, ami jelentős Észak-Macedónia csatlakozási folyamata, valamint a Növekedési Terv kihasználása szempontjából. Üdvözlöm azt is, hogy az ország teljes mértékben igazodik az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájához” – hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.
Hozzátette, hogy a bővítés sikeréhez mind a tagjelölt országok reformtörekvéseire, mind pedig az EU politikai akaratára szükség van. Kiemelte, hogy az uniós bővítési folyamat egységes logika szerint zajlik: különböző fejezeteket és klasztereket nyitnak és zárnak le, szektoronként mérve az előrehaladást. Ez érdemeken alapuló eljárás, amely minden jelölt országra – így Albániára, Montenegróra és a Nyugat-Balkán többi államára is – érvényes.
Az Európai Tanács elnöke emlékeztetett arra,
hogy az Európai Unió a bővítést jelenleg is egyik legfontosabb stratégiai prioritásának tekinti.
„Az európai integráció felé vezető előrelépés kizárólag a szomszédokkal folytatott konstruktív párbeszéd, a bizalomépítést szolgáló pragmatikus lépések és a szükséges reformok végrehajtása révén érhető el” – tette hozzá.
Észak-Macedónia 2005 decemberében kapta meg a tagjelölti státust, a csatlakozási tárgyalások pedig 2022 júliusában kezdődtek meg. Az ország uniós integrációs folyamatát az elmúlt években előbb a Görögországgal, majd a Bulgáriával fennálló kétoldalú vita lassította.
A közös sajtótájékoztatón Hrisztijan Mickoszki miniszterelnök megismételte álláspontját, miszerint Észak-Macedónia továbbra is szilárdan elkötelezett az európai út mellett, és nem kér kiváltságokat, könnyített feltételeket vagy olyasmit, ami más országokat nem illet meg, hanem hiteles és kiszámítható folyamatot vár el. Hangsúlyozta: az ország olyan csatlakozási folyamatot szeretne, amelyben a reformokat, a munkát, az érdemeket és a teljesített kötelezettségeket valóban értékelik.
Az Európai Tanács elnöke hétfőtől tartózkodik a Nyugat-Balkánon, ahol a térség vezetőivel találkozik, és június 5-én a montenegrói Tivatban társelnöke lesz az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozónak.
António Costa a bővítés lehetőségeiről és kihívásairól, a fokozatos integrációról, a regionális együttműködésről, valamint a biztonság és a stabilitás kérdéseiről tárgyal a régió vezetőivel. Kedden Szkopje előtt Tiranában járt, és Albániát is arról biztosította, hogy az EU elkötelezetten támogatja az ország csatlakozását.
MTI/Felvidék.ma
