A Magyar Szövetség elnöke a pulóveres országjárás hidaskürti állomásán arról beszélt: a felvidéki magyarság megszólításához ma már nem elég az identitásra hivatkozni, a mindennapokat érintő kérdésekre is hiteles válaszokat kell adni. A fórum középpontjában az „egy magyar párt” üzenete, a választói bizalom helyreállítása és a 2027-es parlamenti választás tétje állt.
Június 2-án Hidaskürtön, a kultúrházban tartotta meg a pulóveres országjárás újabb állomását a Magyar Szövetség. A fórum vendége Gubík László pártelnök volt, a rendezvényen jelen volt Agócs Gergely, Királyrév polgármestere, a párt országos elnökségének tagja és Nagyszombat megye képviselője, Zupko Tamás járási elnök, valamint Rózsár Tibor, Hidaskürt polgármestere is.
A pártelnök hidaskürti beszédének egyik fő üzenete volt, hogy a felvidéki magyar közösségben még mindig nem eléggé tudatosult: mára egyetlen magyar párt maradt. Gubík szerint ez első hallásra magától értetődő kijelentésnek tűnhet, a tapasztalat azonban mást mutat. Mint mondta, számos helyen ma is azzal találkozik, hogy az emberek még mindig az egykori megosztottság logikája szerint gondolkodnak, és úgy beszélnek a magyar politikáról, mintha továbbra is több egymással versengő magyar párt lenne jelen a Felvidéken. Éppen ezért szerinte ma az egyik legfontosabb feladat annak folyamatosan történő világossá tétele, hogy a Magyar Szövetség az egyetlen magyar párt, amely országos szinten vállalja a közösség képviseletét.
Gubík arról is beszélt, hogy az elmúlt másfél évtized belső konfliktusai súlyos nyomot hagytak a felvidéki magyar közéletben. Nemcsak a politikai szerkezet sérült, hanem a választói bizalom is. A pártelnök szerint sokan egyszerűen elfordultak a magyar politizálástól, mert belefáradtak a megosztottságba, a vitákba és a sikertelenségbe. A pulóveres országjárás egyik legfontosabb célja ezért éppen az, hogy ezt a meggyengült kapcsolatot újraépítse, és személyes találkozásokon keresztül visszahozza a politika és a közösség közé az elveszett bizalmat.
Tudatosan szervezett, kutatásokra és szakmai elemzésekre épített politika
A hidaskürti fórumon Gubík László a párt működésében beállt változásokról is szólt. Mint mondta, 2024 ősze óta sikerült stratégiai nyugalmat teremteni a Magyar Szövetségben, vagyis megszilárdult egy olyan irányvonal, amelyben a korábbi platformharcok helyett egységesebb politikai gondolkodás érvényesül. Ugyanakkor a párt tudatosabban, kutatásokra és szakmai elemzésekre támaszkodva igyekszik felépíteni a politikáját. Ennek érdekében társadalomkutatók, jogászok és más szakemberek bevonásával dolgoznak azon, hogy a politikai döntések ne pusztán megérzésekre, hanem mérhető folyamatokra is épüljenek.
A pártelnök ismertette egy tavaly őszi felmérés főbb eredményeit is. Elmondása szerint a választójoggal rendelkező mintegy 350 ezer felvidéki magyar 45 százaléka ma nem menne el szavazni. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb „párt” jelenleg maga a közöny és a kiábrándultság. A Magyar Szövetség mögött körülbelül a választók 35 százaléka áll stabilan, míg a fennmaradó rész szlovák pártok felé fordul. Gubík ebből azt a következtetést vonta le, hogy a valódi politikai tartalék nemcsak a meglévő szavazók megtartásában, hanem elsősorban a passzív és eltávolodott magyar választók újbóli megszólításában rejlik.
Eklektikus világkép – jobbközép gyűjtőpárt felelne meg leginkább a választóknak
A kutatás másik fontos tanulságaként arról beszélt, hogy a felvidéki magyar embereket elsősorban nem a klasszikus kisebbségpolitikai témák mozgatják meg, hanem a mindennapi élet kérdései. A válaszadók első helyen a megélhetést, az anyagi helyzetet, a régió fejlesztését, az utak állapotát, a közlekedést, a szociális problémákat és az egészségügy állapotát jelölték meg. Csak ezek után következtek a kulturális, oktatási és nyelvi jogi ügyek. Gubík szerint ebből adódik, hogy a Magyar Szövetségnek egyszerre kell megmaradnia nemzeti érdekvédelmi pártnak, ugyanakkor sokkal határozottabban kell megszólalnia azokban a kérdésekben is, amelyek a családok, a települések és a régiók hétköznapi gondjait érintik.
A fórumon szó esett arról is, milyen karakterű pártot várnak a felvidéki magyarok. Gubík szerint a válaszadók többsége alapvetően egy jobbközép, inkább konzervatív, de a liberálisokkal sem ellenséges, a budapesti kormánnyal jó viszonyt ápoló, ugyanakkor önálló politizálásra képes, Pozsonyban is jelen lévő magyar pártot képzel el. Ez a pártelnök szerint sok tekintetben az egykori MKP legerősebb korszakának körvonalait idézi.
Nem lesz koalíció, nem lesz közös lista a PS-szel
A beszélgetés egyik legkényesebb része a lehetséges szlovák partnerekkel való viszony volt. Gubík itt arról beszélt, hogy a jelenlegi szlovák politikai térben a Magyar Szövetség rendkívül nehéz helyzetben van, mert a felméréseket vezető két legerősebb szlovák párt egyben a legelutasítottabb is a magyar választók körében. A Smerrel való szorosabb együttműködés szavazókat tolna a Progresszív Szlovákia irányába, a PS-szel való együttműködés pedig a másik oldalon okozna veszteséget. Ezért a pártelnök hangsúlyozta: a jelenlegi egyeztetések nem koalícióról és nem közös listáról szólnak, hanem arról, hogy mely programpontok mentén lehetne 2027-re olyan tárgyalási alapot kialakítani, amelyből a felvidéki magyarság valódi eredményeket tudna felmutatni.
Ennek részeként a Magyar Szövetség 13 pontba sűrített programját szeretnék olyan formába önteni, hogy az a következő parlamenti választás előtt konkrét, kézzelfogható ajánlatként kerülhessen a választók elé. Gubík szerint ezek között ott vannak a jogállási kérdések, a nemzetiségi iskolahálózat védelme, a régiófejlesztés, az infrastruktúra és más kulcsfontosságú ügyek is. Hangsúlyozta: a tárgyalás nem önfeladás, hanem annak felmérése, hogy a magyar közösség érdekeiből mit lehet érdemben képviselni és megvalósítani.
Házról, házra, faluról falura
A pártelnök a fórum végén arra is kitért, hogy valódi áttörést csak személyes jelenléttel lehet elérni. Erdélyi, délvidéki és magyarországi példákat említve azt mondta: nem elég a közösségi médiában jelen lenni, a politikának el kell jutnia az emberekhez. Házról házra, faluról falura, beszélgetésről beszélgetésre lehet csak felépíteni azt a bizalmat, amely nélkül nem lesz újra erős felvidéki magyar parlamenti képviselet.
A Magyar Szövetség számára most a legnagyobb feladat nem pusztán a politikai jelenlét fenntartása, hanem annak elérése, hogy a felvidéki magyarok újra saját ügyüknek érezzék a közösségi képviseletet. Gubík László szerint a következő időszak sikere azon múlik, világossá tudják-e tenni: a parlamenti jelenlét nem öncél, hanem a közösség megmaradásának, intézményei védelmének és térségi érdekei képviseletének előfeltétele.
SZE/Felvidék.ma
