A Nyitra Megyei Önkormányzat mentelmi bizottsága nem tartotta magát illetékesnek a rimaszombati huszáremlékmű ügyének érdemi elbírálására, ugyanakkor átnézte a rendelkezésére álló dokumentációt, meghallgatta Daniel Balko történész-politológus szakvéleményét, valamint Orosz Örs állásfoglalását is. A Magyar Szövetség politikusa legfrissebb közösségi bejegyzésében arról számolt be, hogy a testület végül az ellene megfogalmazott beadványt nem találta megalapozottnak.
Ez a fejlemény újabb fontos állomása annak az elmúlt hónapokban látványosan felerősödő nyomásgyakorlásnak, amely Orosz Örs körül kirajzolódott. Előbb a „Felvidék” szó használata miatt indult ellene megyei eljárás, majd a rimaszombati huszáremlékmű újraállításában vállalt szerepe miatt is beadvány született ellene. Orosz Örs korábban úgy fogalmazott: ezek az ügyek nem különálló támadások, hanem ugyanannak a logikának a részei, amely a felvidéki magyar közösség történelmi emlékezetét, nyelvhasználatát és közéleti fellépését próbálja gyanú alá helyezni.
A mostani ügy a rimaszombati hősi huszáremlékműhöz kapcsolódott. A feljelentők ezt a helyi közösségi emlékezetápolási ügyet igyekeztek úgy keretezni, mintha az túlmutatna a helyi jelentőségen, és szélesebb politikai, sőt államközi dimenziója lenne. Orosz Örs ezzel szemben következetesen azt hangsúlyozta, hogy az emlékmű magánterületre, egyházi engedéllyel került, és nem valamiféle provokációról, hanem a helyi közösség saját emlékjelének helyreállításáról van szó.
Mi is otthon vagyunk Rimaszombatban, és otthon is fogunk maradni!
A politikus bejegyzésében egy ironikus részletet is megosztott a bizottsági meghallgatásról: mint írta,
a nyitrai mentelmi bizottság az elmúlt kilenc évben összesen négy képviselő ellen benyújtott ügyet tárgyalt. Ezek közül hármat az elmúlt fél év során, egyet pedig még évekkel korábban – és mind a négy ügy vele volt kapcsolatos.
Orosz Örs ezt úgy kommentálta, hogy támadni rendszerint azt szokták, aki valóban tesz is valamit.
A bizottság döntése azért is figyelemre méltó, mert egyszerre két megállapítást tett: egyrészt nem tartotta magát illetékesnek az érdemi döntéshozatalban, másrészt a rendelkezésére álló anyagok alapján a Magyar Szövetség képviselője elleni beadványt sem találta megalapozottnak. Ez együttesen azt jelzi, hogy a politikai felhangokkal kísért támadások nem feltétlenül állják ki az intézményi vizsgálat próbáját.
Orosz Örs a bizottság döntését a józan mérlegelés és a megbékélés irányába mutató jelzésként értékelte.
SZE/Felvidék.ma
