Az amerikai védelmi miniszter ismételten felszólította az európai országokat, hogy tegyenek többet védelmük érdekében. Pete Hegseth a franciaországi Colleville-sur-mer-i amerikai katonai temetőben beszélt erről szombaton, nem sokkal azután, hogy lemondta részvételét a nyugati szövetségesek második világháborús normandiai partraszállásának évfordulóján rendezett nemzetközi ünnepségen.
„Az itt eltemetett férfiak egy háborús szövetség keretein belül harcoltak, amelyhez minden partner hozzájárult ipara, bátorsága és áldozata mértékével” – fogalmazott Pete Hegseth a normandiai partraszállás során elesett 9387 amerikai katona emlékére emelt keresztek előtt. „Nem üres szlogenek, sem fényűző csúcsértekezletek, sem közlemények” – mondta ironikusan -, „minden szövetséges nemzet vérrel vette ki a részét” 1944-ben – tette hozzá az AFP hírügynökség tudósítása szerint.
„Amerikának kell megmutatnia az utat, és mi meg is fogjuk, de szövetségeseinknek vállvetve velünk kell tartaniuk”
– hangsúlyozta Pete Hegseth, aki már péntek este bejelentette, hogy nem lesz jelen a szombatra tervezett nemzetközi ünnepségen, hanem inkább az amerikai megemlékezésen tart beszédet.
Az amerikai védelmi miniszter azt is megjegyezte, hogy „a béke csakis erő által garantálható”, de nem említette meg a jelenlegi konfliktusokat Iránban, Ukrajnában vagy a világ más részein. Az amerikai megemlékezésen jelen volt a francia védelmi miniszter, Catherine Vautrin is.
Pete Hegseth beszédében utalt arra, hogy a bevándorlás fenyegetést jelent a „nyugati civilizációra”, párhuzamot vonva a 82 évvel ezelőtti partraszállással.
„Sajnos, ma különböző európai tengerpartokat különböző veszélyes ideológiák ostromolnak:
Spanyolország, Olaszország, Görögország és Bulgária partjain hajók és emberek szállnak partra” – mondta. „Fel fognak lépni az európai fővárosok ezen támadás ellen, vagy már túl késő?” – tette fel a kérdést Pete Hegseth.
A második világháborúban a második frontot megnyitó, a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete, a brit titkosszolgálatok által kidolgozott Overlord hadművelet „leghosszabb napja” valójában már 1944. június 5-én késő este megkezdődött: a BBC kódolt üzenetet sugárzott, utasítást adva a francia ellenállási mozgalom szabotázsakcióinak megkezdésére. Éjféltől a légierő 1200 gépe mintegy 5000 tonna bombát dobott le a Le Havre-tól Cherbourgig terjedő atlanti partvidékre, majd éjfél után két órakor több hullámban 23 ezer ejtőernyőst dobtak le, hogy hídfőállásokat teremtsenek, az első felszabadított franciaországi épület egy kávézó volt a benouville-i híd közelében.
Június 6-án egy 6939 hajóból és 132 700 angol, kanadai, amerikai, belga, norvég és lengyel katonából álló flotta támadta meg a normandiai partok 80 kilométeres szakaszát. Ez a művelet döntő mértékben hozzájárult a náci Németország feletti győzelemhez, amelyet keletről a Szovjetunió is megtámadott.
MTI/Felvidék.ma
