A mesterséges intelligencia (MI) által generált tartalmak megjelöléséről és címkézéséről tett közzé gyakorlati kódexet az Európai Bizottság szerdán, a dokumentum lépéseket határoz meg annak érdekében, hogy segítsen a szolgáltatóknak és telepítőiknek megfelelni az augusztus 2-tól érvényes átláthatósági kötelezettségeknek.
Brüsszeli közleményében az uniós bizottság emlékeztetett arra, az uniós szabályozás szerint augusztus 2-tól
a mesterséges intelligencia segítségével készített deepfake-eket, vagyis videók és hanganyagok alapján készült valósághű, de hamis tartalmakat, illetve a generált vagy manipulált szövegeket egyértelműen meg kell jelölni.
A felhasználókat tájékoztatni kell arról is, amikor interaktív MI-rendszerrel, például chatbottal lépnek interakcióba. Ezek az átláthatósági követelmények segítenek az embereknek felismerni, hogy a tartalom mesterséges intelligencia által generált vagy módosított, csökkentve ezzel a megtévesztés és a manipuláció kockázatát.
A kódex a generatív MI-rendszerek szolgáltatói esetében a kötelezettségekre összpontosítva meghatározza, miként biztosítható, hogy a mesterséges intelligencia által generált vagy manipulált hanganyagok, képek, videók vagy szövegek olvasható módon legyenek megjelölve, és mesterségesen generáltként vagy manipuláltként legyenek felismerhetők.
A generatív MI-rendszerek üzemeltetőinek kötelezettségeit sorolva a kódex egyebek mellett elmagyarázza, hogyan kell egyértelműen megjelölniük a deepfake-eket és a mesterséges intelligencia által generált vagy manipulált szövegeket, amelyeket a nyilvánosság tájékoztatása érdekében tesznek közzé közérdekű ügyekben akkor, ha esetükben nem történt emberi felülvizsgálat vagy szerkesztői ellenőrzés.
Az Európai Bizottság felkérte az összes szolgáltatót és üzemeltetőt, hogy írja alá a kódexet, támogatva ezzel a mesterséges intelligencia felelősségteljes fejlesztését és használatát az EU-ban – tájékoztattak.
MTI/Felvidék.ma
