Az Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű nyilvános hozzáférést a koronavírus elleni vakcinák beszerzéséről kötött szerződésekhez, ezért az Európai Unió Bíróságának el kell utasítania a testület fellebbezését és helyben kell hagynia az uniós törvényszék korábbi döntéseit – javasolta csütörtökön ismertetett indítványában Athanasziosz Rantosz főtanácsnok.
A koronavírus-járvány idején az Európai Unió központosított vakcinabeszerzési mechanizmust hozott létre annak érdekében, hogy a tagállamok gyorsan és egyenlő feltételek mellett juthassanak hozzá az oltóanyagokhoz. A beszerzési tárgyalásokat az Európai Bizottság tisztségviselőiből és a tagállamok szakértőiből álló közös tárgyalócsoport folytatta a gyógyszergyártó vállalatokkal.
2021-ben európai parlamenti képviselők és magánszemélyek hozzáférést kértek a vakcinabeszerzési szerződésekhez és az azokhoz kapcsolódó dokumentumokhoz.
A bizottság azonban csak részleges betekintést engedélyezett, kitakarva többek között a tárgyalócsoport tagjainak nevét, valamint a gyógyszergyártó vállalatok kártalanítására vonatkozó szerződéses rendelkezéseket. Álláspontja szerint a teljes nyilvánosság sértette volna az érintett személyek magánélethez fűződő jogait, illetve a vállalatok üzleti érdekeit.
Az ügyben indított keresetek nyomán az Európai Unió Törvényszéke 2024 júliusában kimondta, hogy a bizottság nem biztosított megfelelő hozzáférést a dokumentumokhoz. A testület ezt követően fellebbezett az Európai Unió Bíróságán.
Rantosz főtanácsnok indítványában úgy fogalmazott, hogy a vakcinabeszerzési tárgyalások átláthatósága közérdekű célnak minősül, ezért indokolt lehet a tárgyalócsoport tagjaira vonatkozó személyes adatok nyilvánosságra hozatala.
Hangsúlyozta: az összeférhetetlenségi nyilatkozatok „anonimizált” változata önmagában nem teszi lehetővé a tárgyalócsoport tagjainak pártatlanságának hatékony ellenőrzését.
A főtanácsnok szerint a bizottság azt sem bizonyította, hogy a gyógyszergyártó cégek kártalanítására vonatkozó szerződéses kikötések nyilvánosságra hozatala sértené a vállalatok kereskedelmi érdekeit. Kiemelte, hogy ezek a rendelkezések nem érintik a vállalatok harmadik felekkel szembeni felelősségének feltételeit, kizárólag a tagállamok és a vállalatok közötti esetleges költségviselési mechanizmusokra vonatkoznak.
A főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Unió Bíróságát, amely későbbi időpontban hozza meg végleges ítéletét.
MTI/Felvidék.ma
