Az ENSZ csütörtöki jelentése szerint tavaly tíz év után először csökkent világszerte az erőszakkal lakhelyük elhagyására kényszerített emberek száma, mivel többen döntöttek úgy, hogy hazatérnek – gyakran veszélyes és instabil körülmények között is – tájékoztatott a TASR az AFP hírügynökség jelentése alapján.
2025 végére világszerte 117,8 millió ember kényszerült elhagyni otthonát erőszak, háború vagy üldöztetés miatt. Ez 5,4 milliós csökkenést jelent az előző évhez képest – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR.
A szervezet ugyanakkor hozzátette: azok száma, akik háború, erőszak és üldöztetés miatt kényszerültek menekülésre, továbbra is „elfogadhatatlanul magas”. Az UNHCR intézkedéseket sürget annak érdekében, hogy a következő évtizedben jelentősen csökkenjen a tartósan elhúzódó kényszerű lakhelyelhagyás.
Éves jelentésében az UNHCR azzal magyarázta a csökkenést, hogy „meredeken nőtt” azoknak a menekülteknek és belső menekülteknek a száma, akik visszatértek otthonukba.
2025-ben összesen 14,7 millió ember tért így vissza. Közöttük 4,4 millió menekült volt, akik visszatértek származási országukba. Ez a második legmagasabb szám a hatvan év alatt, amióta vezetik ezeket a nyilvántartásokat.
Az UNHCR vezetője, Barham Szálih elmondta, hogy a menekültek tavalyi visszatérésének
„több mint 90 százalékát” Afganisztánban, Szudánban és Szíriában jegyezték fel. Ugyanakkor hangsúlyozta: „sok ilyen visszatérés nem biztonságos és stabil körülmények között, hanem nyomás hatására történt”.
Szavai szerint az emberek olyan országokba tértek vissza, „ahol továbbra is bizonytalanság uralkodik, sérült az infrastruktúra, és hiányoznak az alapvető szolgáltatások, valamint a gazdasági lehetőségek”. Szálih szerint ez nem jelent valódi megoldást, mert „egy újabb menekülési ciklus kezdetévé válhat”.
A tavalyi év végén a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők között 41,6 millió menekült volt. Közéjük tartozott csaknem 5,4 millió ember is, aki az év során átlépte az országhatárt, és menekültté vált.
Hatvan százalékuk nyolc országból származott, köztük csaknem egymillióan Szudánból, közel 800 ezren pedig Ukrajnából.
A jelentés több olyan válságra is rámutatott, amelyek az év eleje óta tömeges lakhelyelhagyást okoznak. Ezek közé tartozik a közel-keleti konfliktus is, amelyet februárban az Egyesült Államok és Izrael indított, és amely csak Iránban 3,2 millió embert űzött el otthonából. Libanonban az izraeli támadások március óta több mint egymillió ember lakhelyelhagyását okozták – közölte az UNHCR.
A hivatal aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy szűkülnek a menekültek áttelepítésének lehetőségei.
Becslése szerint 2,9 millió menekültnek lenne szüksége arra, hogy harmadik országba telepítsék át.
Míg 2024-ben az áttelepítési helyek száma elérte a 188 800-at, ami az elmúlt négy évtized legmagasabb értéke volt, tavaly ez 81 800-ra csökkent, vagyis több mint a felére esett vissza. Jelentős csökkenést főként az Egyesült Államokban tapasztaltak a befogadások terén.
Szálih, aki egykor maga is menekült volt, arra figyelmeztetett, hogy a kényszerű lakhelyelhagyás időtartama egyre inkább elhúzódik, gyakran évekre vagy akár évtizedekre. „Ma a menekültek 70 százaléka él ilyen helyzetben” – mondta.
Ez szerinte fenntarthatatlan, ezért felszólította az országokat, hogy támogassanak egy új kezdeményezést. Ennek célja, hogy a következő évtizedben a felére csökkentsék a tartósan lakhelyüket elhagyni kényszerült menekültek számát önkéntes hazatérés, áttelepítés és humanitárius vízumok révén.
SZE/Felvidék.ma/Teraz.sk
