Szlovákia túl van az első aratási napon. A Bátorkeszi Mezőgazdasági Szövetkezet szerdán reggel óta 45 hektárnyi, takarmányozási célra termesztett őszi árpát aratott le. A termés egyelőre átlag alatti, és a gazdaságban nem emlékeznek arra, hogy valaha ilyen korán kezdődött volna az aratás. Mivel olyan vállalatról van szó, amely Szlovákiában rendszeresen elsőként kezdi meg az aratási munkák sorát, feltételezhető, hogy az ország történetének legkorábbi aratásának lehetünk tanúi – írta a polnoinfo.sk portál a bátorkeszi helyzetről.
„Hasonló rekordkorai aratáskezdetet 2024-ben jegyeztük fel, akkor június 13-án kezdtünk. Most ez még három nappal korábban történt. A gabona beérett, nincs értelme tovább várni. Minden nappal nőnek ugyanis a pockok okozta károk” – magyarázta a portálnak Maroš Szász, a Bátorkeszi Mezőgazdasági Szövetkezet termelési igazgatója.
A Komáromi járásban működő gazdaság az aratást az egyik legrosszabb, homokos parcelláján kezdte meg. Az idei időjárás miatt – márciusban és áprilisban mintegy hat héten át nem esett náluk az eső – nem fűztek nagy reményeket azokhoz a földterületekhez, amelyek nehezen tartják meg a nedvességet.
„Hektáronként 4,7 tonnás terméshozamot értünk el, ami nagyon kevés. Alacsony a hektoliter-tömeg is, 65 kilogramm hektoliterenként. Az őszi árpa egy része a saját bikahizlaldánkban hasznosul majd”
– tájékoztatott Szász.
A bátorkeszi gazdák szerint biztató, hogy a 600 hektárnyi árpaterületből jelenleg a legrosszabb parcellát aratják, ezért abban bíznak, hogy az átlagtermés végül hektáronként 5–6 tonna közé kerülhet.
A szárazság azonban egyre gyakrabban okoz komoly problémát. Tavaly a kukoricát kellett kivenniük a vetésforgóból, mert Dél-Szlovákia száraz térségeiben évek óta átlagos eredménnyel sem tudták megtermelni. Az idei év lesz az utolsó a durumbúza számára is, amelynél jelenleg nem számítanak három tonnánál magasabb hektáronkénti termésre.
„A durum érzékenyebb a szárazságra. Inkább rendszeres csapadékra lenne szüksége, amit nálunk nem kap meg”
– magyarázta Szász.
Az állattenyésztés fejlesztésének egyik oka szerinte az istállótrágya jelentette előny. A gazdaság hízóbikák nevelésével foglalkozik: négy hizlalási turnus során mintegy kétezer állat fordul meg az udvaron. A bikák körülbelül 250 kilogrammos súllyal érkeznek a farmra, majd két hónap után végső hizlalásra kerülnek tovább, leggyakrabban Magyarországra.
„A hizlalásnak köszönhetően évente a földjeink 25–30 százalékát tudjuk megtrágyázni. A homokos talajainknak szükségük van a szerves anyagra, a trágya alapvetően javítja a talaj minőségét.
El sem tudjuk képzelni, hogy állatok nélkül gazdálkodjunk. A növénytermesztés ebben az esetben csak nagyon extenzív alapokon működhetne”
– mondta Maroš Szász.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy azokhoz az országokhoz képest, amelyek a bikahizlalást is támogatni tudják, a szlovákiai tenyésztők hátrányban vannak.
Szlovákiában az elmúlt években nem támogatták a hizlalást.
„Korábban uniós forrásokból szerettünk volna modern, kevesebb munkaerőt igénylő hizlaldát építeni, de a pályázati felhívásban rendelkezésre álló pénzhiány miatt végül nem jártunk sikerrel. Most, amikor látjuk, hogy az aktuális felhívás pontozásában előnyt kapnak a hátrányos helyzetű térségek, felteszem a kérdést: mi, akik az öttonnás gabonatermésnek is örülünk, homokos földön gazdálkodunk, és hosszú heteken át semmilyen csapadékot nem kapunk, vajon valóban az előnyben részesített, termőképes térségekhez tartozunk?” – vetette fel Szász.
A mezőgazdasági vállalkozásoknak szóló, ezen a héten közzétett beruházási felhívás valóban pontelőnyben részesíti azokat a gazdákat, akik hátrányos helyzetű vagy sérülékeny térségekben gazdálkodnak. Igaz ugyanakkor, hogy a felhívás tervezetéhez képest a végleges változatban jelentősen csökkent az ilyen gazdálkodásért járó pontelőny.
„Harcolni akarunk a szárazság ellen. A szakemberek azt mondják, az istállótrágya a megoldás. Látjuk, mennyi dél-szlovákiai gazdaság hagyott fel az elmúlt évtizedekben az állattartással. Akik pedig itt gazdálkodunk, és saját termelésünkkel javítjuk a talaj minőségét az egyre szárazabb térségekben, pontozásos hátrányba kerülünk? Nem gondolom, hogy ez jól van beállítva” – fogalmazott Szász.
A két bátorkeszi kombájnnak szerdán kora este a csapadék miatt meg kellett szakítania az őszi árpa betakarítását. A tervek szerint másnap visszatérnek a földekre.
„Az őszi árpa betakarítása után a borsóval és a repcével folytatjuk. Meglátjuk, hogy különösen a repce mivel lep meg bennünket. Idén nem volt egyszerű dolgunk vele: egy részét a tél után a pocokkárok miatt pótolnunk kellett, egy másik részét pedig a késő áprilisi fagyok károsították, éppen virágzáskor” – zárta összefoglalóját a bátorkeszi szövetkezet termelési igazgatója.
SZE/Felvidék.ma/Polnoinfo.sk
