Szlovákia területén tíz bagolyfaj fészkel rendszeresen, a kis európai törpekuviktól a majdnem kétméteres szárnyfesztávolságú nagy fülesbagolyig terjedően. Néhányan erdők mélyén élnek, másoknak sikerült alkalmazkodniuk az emberközeli életmódhoz, templomok padlásain, gyümölcsösökben vagy régi gazdasági épületekben meghúzódva – olvasható a Szlovák Madártani Társaság (SOS)/BirdLife közösségi oldalán.
„A legtöbb baglyot előbb halljuk, mint látjuk. A baglyok az állatvilág legtökéletesebb éjszakai vadászai közé tartoznak. Hallásuk olyan érzékeny, hogy zsákmányuknak még a fű vagy hó alatti mozgását is pontosan képesek érzékelni, puha tollaik pedig olyan nesztelen repülést tesznek számukra lehetővé, hogy a zsákmánynak gyakran esélye sincs a veszélyt érzékelni” – magyarázták az ornitológusok.
Érdekességként említették az egyes baglyok fején található „füleket”, melyek esetükben nem hallásra szolgálnak. Ezek olyan tollképződmények, melyet kommunikációra vagy álcázásra használnak. „A valódi fülük a fejük oldalán, tollak takarásában rejtőzik, sőt sok fajnál kissé aszimmetrikusan helyezkedik el, ami segít nekik még pontosabban meghatározni a hang irányát” – magyarázták.
Az ornitológusok szerint nem igaz, hogy a baglyok teljes sötétségben is látnak. Nekik is szükségük van legalább némi fényre.
Azonban a szemük rendkívül érzékeny a gyenge fényre és a mozgásra. „A legtöbb madárral ellentétben előre néző szemük van, hasonlóan az emberekéhez, ami segít nekik pontosan megbecsülni a zsákmány távolságát” – tették hozzá.
NZS/Felvidék.ma/Teraz.sk
