Kétnyelvű közúti táblákat helyeztek ki Besztercebánya megye magyarlakta településein

A Besztercebányai Megyei Önkormányzat (BBSK) elnöke, Ondrej Lunter június 26-án Rimaszécsről, élő Facebook-bejelentkezésben közölte, hogy a megye négy déli járásában kihelyezték a kétnyelvű közúti tájékoztató táblákat. A fejlesztésnek köszönhetően a közlekedők immár szlovák és magyar nyelven is találkozhatnak a települések, illetve egyes célpontok megnevezéseivel.

Ondrej Lunter kifejtette, hogy a megye természetesnek tartja a kulturális és nyelvi sokszínűséget, ezért fontosnak tartja, hogy ez a közterületeken is megjelenjen.

A Nagykürtösi, Losonci, Rimaszombati és Nagyrőcei járásban, Fülektől Szentkirályig összesen 99 táblát helyeznek ki az útkarbantartási és felújítási munkák keretében.

„Azért helyezek hangsúlyt erre a fontos témára, mert ez annak a jelképe, hogy a megyei önkormányzat minden polgárának identitását tiszteletben tartja. Ezek a kétnyelvű táblák ugyan nem erősítik a polgárok jogait, ugyanakkor nagyon egyértelműen az összetartozásunk üzenetét és a megye értékét hordozzák” – fogalmazott Ondrej Lunter, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat elnöke.

Úgy nyilatkozott, hogy nemcsak szimbolikusan, hanem a megyei kommunikációban, a gyakorlatban is alkalmazzák a kétnyelvű nyelvhasználatot. Köszönetet mondott a Magyar Szövetség képviselőinek, akik javaslataikat a megyei önkormányzati képviselő-testület elé terjesztik.

Juhász Péter, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat alelnöke megerősítette a korrekt együttműködést a megyeelnökkel. Elmondta, nagy nap ez a mai, mert több mint 80 év kellett ahhoz, hogy újra kétnyelvű irányjelző táblák jelenjenek meg.

„Ez nem egy extra dolog Európában, hiszen a svéd közösség Finnországban, vagy említhetnénk a baszkokat és a katalánokat Spanyolországban, a dél-tiroli osztrákokat, vagy akár Horvátországban, Isztriában az olaszokat is: számukra ez természetes, és az irányjelző táblákat két nyelven tüntetik fel. Ahhoz, hogy ide eljussunk, szükség volt arra, hogy eszmecserét kezdjünk Lunter elnök úrral, és két év elteltével eljutottunk oda, hogy ezen az útszakaszon több mint 60 táblát helyeztek el. Év végéig 99 táblának kell kikerülnie. Ez olyan dolog, amely az itt élő embereket egymáshoz köti, közelebb hozza egymáshoz; mindenki jobban érzi magát abban a közegben, amelyben él. És egy kicsit üzenet is a nagypolitikának: nem a Beneš-dekrétumokkal kell foglalkozni, hanem azzal, hogy az itt élő emberek jobban érezzék magukat, és azzal, ami itt összeköthet, nem pedig szétválaszt” – szögezte le.

Stubendek Márta, Rimaszécs polgármestere szeretettel üdvözölte Rimaszécsen a megye vezetését és a képviselőket. Elmondta, véleménye szerint a nyelv a kulturális és nemzeti identitás alapja, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának joga pedig teljesen legitim.

„Nagyon sok pozitív példát látunk erre Európa más országaiban is. Szerencsére Szlovákiában is van erre törvény adta lehetőség, és nagy-nagy köszönet illeti Lunter elnök urat, illetve a megyei képviselőket, hogy éltek is ezzel a törvény adta lehetőséggel, és kétnyelvű útjelző táblákat helyeztek el régiónkban. Úgy gondolom, hogy ez nagyon pozitív gesztus az itt élő magyar emberek irányában. Véleményem szerint teljesen természetes az igény arra, hogy minden itt élő nemzet tagjának egyenlő jogai és lehetőségei legyenek az élet minden területén, hiszen ez hozzájárul a békés együttéléshez, ahhoz, hogy úgy érezzük, egyenrangú állampolgárok vagyunk itt, és ahhoz is, hogy úgy érezzük: itthon vagyunk” – mondta a polgármester.

A 2021-es kisebbségi nyelvhasználati törvénymódosítás teszi lehetővé a táblák kihelyezését

A szlovák parlament 2021. október 20-án fogadta el a 417/2021. számú törvényt, amely módosította a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló 184/1999-es jogszabályt. A módosítás 2022. január 1-jén lépett hatályba, és jelentősen kibővítette a kisebbségi nyelvek – így a magyar nyelv – közterületi használatának lehetőségeit.

A változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy a kétnyelvű feliratok alkalmazása már nem korlátozódik a települések kezdetét és végét jelző táblákra. A törvény értelmében azokban a községekben, ahol teljesülnek a kisebbségi nyelvhasználat törvényi feltételei, a közúti tájékoztató táblákon is feltüntethetők a célállomások nevei a kisebbség nyelvén, a szlovák felirat mellett. Ez vonatkozhat például vasútállomásokra, temetőkre, sportlétesítményekre, kulturális intézményekre vagy más helyi nevezetességekre.

A módosítás emellett lehetővé tette azt is, hogy a településrészek elnevezései hivatalosan is megjelenjenek kisebbségi nyelven. A törvény szövege külön kimondja, hogy a közlekedési táblákon szereplő információk, valamint a települések és más földrajzi nevek kisebbségi nyelvű feltüntetése is a kisebbségi nyelvhasználat részének minősül.

A szabályozás továbbra is azokra a településekre vonatkozik, amelyek szerepelnek a kisebbségi nyelvhasználatra jogosult települések jegyzékében, és ahol az adott nemzeti kisebbség aránya eléri a 15 százalékot, amit két egymást követő népszámlálás is igazol.

A 417/2021-es törvény elfogadása fontos lépés volt a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlati érvényesítésében, hiszen lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar nyelv a közterületi tájékoztatásban is szélesebb körben jelenjen meg, erősítve a kisebbségi közösségek nyelvi láthatóságát és identitását. Ezt azonban nagyon kevés helyen tartják be. Ebben próbál előrelépni Besztercebánya megye.

Elkezdődött a kampány

A jelenlegi Besztercebányai Megyei Önkormányzat (BBSK) elnöke, Ondrej Lunter megkezdte választási kampányát, amelynek célja, hogy az őszi választásokon megőrizze tisztségét. Június 26-án, csütörtökön Zólyomban ismertette a 2026–2030 közötti időszakra szóló programját, amely három fő pillérre épül.

Az első pillér az ellenálló gazdaság.

Lunter több lehetőséget kíván teremteni a fiatal vállalkozók, a megyei középiskolák végzősei, valamint a kis- és középvállalkozások számára. Tervei szerint öt új technológiai központ jönne létre az élelmiszeripar, a fafeldolgozás, a gépipar és az üvegipar területén. A program része egy dróntechnológiai park kialakítása is a füleki gimnázium és szakközépiskola mellett. Mint elmondta, „a dróntechnológiák a mezőgazdaság, az erdészet és a szállítmányozás jövőjét jelentik”. Folytatni kívánja azt a programot is, amelynek keretében a megye intézményeit helyi termelők termékeivel látják el.

A második pillér a szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére összpontosít.

Megduplázná a megyei szakrendelők számát, korszerűsítené a losonci kórházat, valamint folytatná a rezidensprogram bővítését, amely hozzájárulhat az orvoshiány csökkentéséhez a megyében. Tervei között szerepel továbbá egy mobil hospice-szolgálat létrehozása is.

A harmadik pillér az összekapcsoló infrastruktúra fejlesztése.

Célja, hogy a megye minden városi központjából egy órán belül elérhető legyen Besztercebánya vagy Zólyom személygépkocsival vagy tömegközlekedéssel. Folytatni kívánja a másod- és harmadrendű utak felújítását, valamint a városi tömegközlekedés integrációját további településeken. Megemlítette a zólyomi vár alatti közlekedési csomópontok fejlesztését, illetve a Szliács és Zólyom közötti kerékpárút kiépítését is.

Lunter és csapata (Fotó: Ondrej Lunter FB-oldala)

Ondrej Lunter hangsúlyozta, hogy politikáját és jelöltségét több megyei képviselő is támogatja. Mint mondta, támogatói között független képviselők, valamint a Magyar Szövetség, a Hlas-SD, a KDH, a Progresszív Szlovákia (PS) és az SaS képviselői is megtalálhatók.

Az önkormányzati és a megyei önkormányzati választásokat idén október 24-én, szombaton tartják Szlovákiában.

HE/Felvidék.ma