Szerbia fontos partner a régióban, és egyértelmű európai uniós csatlakozási perspektívával rendelkezik, ezért az Európai Bizottság ezért továbbra is arra ösztönzi Belgrádot, hogy használja ki a jelenlegi lehetőséget az uniós tagság felé vezető úton – jelentette ki a bővítésért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Marta Kos az Európai Bizottság Szerbiáról szóló bővítési jelentését tárgyaló plenáris vitában felhívta a figyelmet: az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón egyértelmű elköteleződés mutatkozott a szerb vezetés részéről azzal kapcsolatban, hogy az európai uniós integráció stratégiai prioritásuk. „Most azt kell látnunk, hogy Szerbia ezt a stratégiai elkötelezettséget tettekkel is bizonyítja, kezeli az EU aggályait, és folytatja a régóta szükséges reformok végrehajtását” – tette hozzá.
A biztos szerint Szerbia európai uniós előrehaladásához továbbra is elengedhetetlen a jogállamiság megerősítése,
a demokratikus elvek és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, ugyanakkor az ország az elmúlt időszakban több területen is kézzelfogható előrelépést ért.
A biztos emlékeztetett arra, hogy a szerb parlament két héttel ezelőtt módosította a januárban elfogadott igazságügyi törvényeket, amit fontos lépésnek nevezett a bizalom helyreállítása felé. Hozzátette: Belgrád előrelépést tett a választási rendszerre vonatkozó kulcsfontosságú ajánlások végrehajtásában is, miután májusban négy választási törvényt módosított, köztük az országgyűlési képviselők és a köztársasági elnök megválasztásáról szóló jogszabályokat.
Marta Kos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még további reformokra van szükség. Mint mondta, előkészítés alatt áll a politikai tevékenységek finanszírozásáról és a korrupció megelőzéséről szóló két kulcsfontosságú törvény, amelyek elfogadása jelentős előrelépést jelenthet.
Az uniós biztos szerint
Belgrádnak folytatnia kell a választási reformokat valamennyi nemzetközi ajánlásnak megfelelően, átlátható és befogadó módon.
Emellett erősítenie kell a médiaszabadságot és a médiapluralizmust, biztosítania kell a békés gyülekezés és az akadémiai szabadság érvényesülését, valamint kedvezőbb működési környezetet kell teremtenie a civil társadalom számára.
Kos kijelentette: Szerbia európai integrációja világos stratégiai döntéseket kíván, amelyeknek a közös uniós kül- és biztonságpolitikához való következetes igazodásban is meg kell nyilvánulniuk.
„Egy hiteles európai pálya magában foglalja a regionális stabilitás melletti elkötelezettséget, a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálását, valamint a dezinformáció elleni fellépést és az Európai Unióval szembeni ellenséges politikai retorika mellőzését” – mondta.
A biztos hozzátette: Szerbiának kommunikációval és konkrét intézkedésekkel is meg kell erősítenie az uniós reformok végrehajtása iránti politikai akaratát, valamint érdemi párbeszédet kell folytatnia a civil társadalommal és más érintett szereplőkkel a társadalmi megosztottság csökkentése érdekében.
Marta Kos hangsúlyozta:
az Európai Bizottság nem szeretné, hogy Szerbia lemaradjon a csatlakozási folyamatban a többi tagjelölt országhoz képest.
Ezért – a közelmúlt pozitív fejleményeire tekintettel – a testület megújította ajánlását az uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács felé a csatlakozási tárgyalások harmadik klaszterének megnyitására.
Vicsek Annamária, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy Szerbiának folytatnia kell a reformokat, erősítenie kell a társadalmi párbeszédet, és előre kell vinnie az európai integrációs folyamatot.
Emlékeztetett arra, hogy Montenegró újabb tárgyalási fejezeteket zár le, Ukrajna és Moldova pedig megnyitotta első tárgyalási klaszterét. Hozzátette: az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy támogatja a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások harmadik klaszterének júliusi megnyitását, mivel megítélése szerint ennek feltételei teljesültek.
Vicsek Annamária szerint a hiányosságokat meg kell nevezni, ugyanakkor el kell ismerni az elért eredményeket is. Kiemelte, hogy Szerbia az elmúlt hónapokban 23 kulcsfontosságú törvényt fogadott el, köztük uniós jogharmonizációs, igazságügyi és választási reformokat.
A képviselő bírálta a Szerbiáról készült jelentés hangvételét, amely szerinte nem tükröz kiegyensúlyozott megközelítést, mert
szinte kizárólag a hiányosságokra összpontosít, miközben a reformok és az elért eredmények csak elvétve jelennek meg benne.
Úgy fogalmazott: a hiteles és érdemalapú bővítési politika nemcsak a hiányosságok feltárását, hanem a reformok eredményeinek elismerését is megköveteli. Csak így őrizhető meg a bővítési politika hitelessége, ami Szerbia, a Nyugat-Balkán és az Európai Unió közös érdeke – tette hozzá.
MTI/Felvidék.ma
