A digitális detoxikálás csökkenti a szorongásszintet és lehetőséget ad a valódi, mély emberi kapcsolódásokra, miközben az online világtól való időnkénti elszakadással mérsékelhető a telefon miatti mellőzés, az úgynevezett phubbing jelensége is – hívja fel a figyelmet Papp Zsuzsanna pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa az egyetem közleményében.
Papp Zsuzsanna kiemeli: bár a digitalizáció nélkül a modern társadalmakban ma már nehéz létezni, a túlzott digitális összefonódás mélyreható változásokat idéz elő a pszichében és a társas kapcsolatokban. Ma már a mindennapi ügyintézés jelentős része telefonon zajlik, ami megnehezíti az eszközök letételét.
A szakember szerint nem az jelent problémát, ha az online világ a valódi mellett van jelen az életünkben, hanem az, hogy a túlzott digitalizáció miatt „sose vagyunk igazán ott, ahol éppen vagyunk”.
Ennek egyik szembetűnő következménye a phubbing (phone snubbing), amikor valaki a digitális világba merülve elhanyagolja a környezetében lévőket. De a telefon sokszor a konfliktusok előli menekülés eszközévé is válik – teszi hozzá.
A pszichológus kiemeli: a kutatások szerint azok a családok és párkapcsolatok, ahol kijelölt telefonmentes időszakok vannak, kimutathatóan boldogabbak. A szakértő ezért olyan „védett időszakok” bevezetését javasolja – mint például az étkezések vagy az alvásidő –, amikor az érintettek fizikailag is félreteszik a telefonokat, ezáltal védve a kapcsolatokat és a mentális egészséget.
Papp Zsuzsanna szerint a hagyományos tiltás általában nem eredményes, ehelyett azt javasolja, hogy például a szünidőre, a közös nyaralásra a család közösen alkossa meg saját szabályrendszerét. Fontos, hogy a szülők is tartsák magukat ezekhez a szabályokhoz.
A pszichológus azt mondja, a digitális detoxra, vagyis a tudatos „kicsekkolásra” az idegrendszernek is óriási igénye van, muszáj pihennie a folyamatos ingerlés és a dopaminfüggés után. Ebben segít, ha például az okostelefont „nyaralás” vagy „hétvége” üzemmódba állítjuk és korlátozzuk az értesítéseket – teszi hozzá.
„A digitális világ azonnali vágyteljesítést kínál, megváltoztatja a késleltetési képességünket, vagyis azt a készséget, hogy ki tudjuk várni valaminek az eredményét, vagy elviseljük, ha nem kapunk meg azonnal egy információt. Legalább a szabadság alatt érdemes kipróbálni, hogy nem nyúlunk minden üres percben a telefon után, inkább legyen nálunk könyv, újság, keresztrejtvény, vagy egyszerűen csak figyeljük a környezetünket” – magyarázza.
A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa hangsúlyozza: a cél nem a technológia teljes elutasítása, hanem annak tudatosítása, hogy ez csupán egy eszköz. Ha képesek vagyunk időnként letenni a telefont, és valóban jelen lenni a saját életünkben, azzal nemcsak a szorongásszintünket csökkentjük, hanem lehetőséget adunk a valódi, mély emberi kapcsolódásoknak is.
A pszichológus szerint kulcsfontosságú az is, hogy a szülők ne csak azt határozzák meg, mennyi időt tölthetnek a gyerekek a képernyő előtt, de azt is, hogy mit nézhetnek, mivel játszhatnak ebben az időszakban.
A filmek, játékok életkori besorolása fontos információ, mert figyelembe veszi az adott fejlődési szakasz jellemzőit, csökkentve annak esélyét, hogy a gyermek olyan tartalommal találkozzon, amelyet még nem tud megfelelően feldolgozni. Ha a gyermek rendszeresen az életkorának nem megfelelő, ingergazdag tartalmakat fogyaszt, az torzíthatja az idegrendszeri fejlődését, a figyelmi és önszabályozási képességét is – teszi hozzá.
MTI/Felvidék.ma
