A srebrenicai mészárlás Európa történelmének egyik legsötétebb epizódja, mely a békés társadalmak építésének, az emberélet és a méltóság, valamint azon alapvető értékek védelmének fontosságára emlékeztet, amelyekre az Európai Unió épül – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Marta Kos uniós bővítési biztos a srebrenicai mészárlás július 11-én esedékes évfordulóját megelőzően pénteken.
A közös közleményben az uniós főképviselő és a bővítési biztos hangsúlyozta: a srebrenicai mészárlás áldozatai előtt tisztelegve „fenntartjuk a történelmi igazságot, megőrizzük emléküket, és biztosítjuk, hogy az esemény tanulságaiból a jövő generációi is tanuljanak”.
Európában nincs helye a mészárlás tagadásának, a revizionizmusnak vagy az elítélt háborús bűnösök dicsőítésének – jelentették ki.
„Felszólítjuk Bosznia-Hercegovina és a régió vezetőit, hogy válasszák a felelősséget a megosztottság helyett, a párbeszédet a konfrontáció helyett, és támogassák a túlélők felkutatásának és azonosításának folyamatát” – fogalmaztak.
A múlt sebeinek gyógyításához bátorságra, őszinte hajthatatlanságra és a megbékélés iránti valódi elkötelezettségre van szükség. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett Bosznia-Hercegovina, mint szuverén, egységes, többnemzetiségű és demokratikus ország európai jövője mellett– hangoztatta a közös nyilatkozatban az uniós főképviselő és a bővítési biztos.
A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le.
A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
MTI/Felvidék.ma
