A Via Mariae Polgári Társulás 2016-ban élesztette újjá a Zoborvidék több évszázados hagyományát. Az ősök nyomába lépve azóta minden évben gyalogosan indulnak el Kistapolcsányba, a Skapulárés Boldogasszony-búcsúba. Az idei évben 11. alkalommal járultak a Boldogasszony lábaihoz a kistapolcsányi kegytemplomban, hogy közbenjárását kérjék családjaikért, közösségeikért, a világbékéért és Esterházy János boldoggá avatásáért.
„Felmenőink a közeli és a távoli régiókból minden évben elzarándokoltak az egykori Rákóczi-birtokon található kegyhelyre. A technika vívmányainak köszönhetően ma már legtöbben személyautóval vagy autóbusszal utaznak ide az ünnepségre, sokan Csallóközből, Zoborvidékről, mások az anyaországból érkeznek” – mondta el Patay Péter, a zarándoklat szervezője.
Érkezés és gyalogos indulás a hrussói vártól (Fotó: Via Mariae p.t.)
Július 18-án indultak útnak a zarándokok a Skapulárés Boldogasszony-búcsúba. A gyűjtőautóbusz Dunaszerdahelyen, Pozsonyeperjesen, Nádszegen, Pereden, Vágsellyén, Nyitrán és Kolonban vette fel a résztvevőket. A gyalogos zarándoklat Hrussó festői várromjától, a 488 méter magas hegycsúcson álló vártól indult a kistapolcsányi kegyhelyre. Azok, akik nem vállalták a gyalogos zarándoklatot, Kistapolcsányban szálltak le az autóbuszról, ahol megtekinthették a várkastélyt, illetve sétát tehettek az angolparkban.
A magyar nyelvű program keretében a zarándokok a hrussói vártól imádkozva és énekelve tették meg a tíz kilométeres utat. A kegyhelyre érkezve szentgyónási lehetőség és szabadtéri keresztútjárás várta őket, majd a kegytemplomban litániai ájtatosságon vettek részt.
Az esti órákban mutatták be a szentmisét, amelyet Hancz Gábor Tamás csornai premontrei perjel celebrált oltártestvéreivel a kegytemplomban, amelyet Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szenteltek fel.
10 kilométer gyaloglás a kegytemplomig (Fotó: Via Mariae p.t.)
A kegyhelyről a magyar zarándokhelyeket bemutató Búcsújárók könyvében így olvashatunk: „A történelmi Bars megyében, ma a Nyitrai járásban található ez a híres kegyhely. Megközelíthető vasúton és közúton. Aranyosmaróttól öt kilométerre fekszik, szép hegyek és erdőségek koszorújában. A kegytemplom egyúttal a városka plébániatemploma is. Hozzá tartozik a körülötte lévő temető. A temető közepén századunkbeli keresztút vezet végig föl a dombra a kápolnához. A temető sírjai a búcsú napján mind kivirágozva, és gyertyák égnek a sírokon, mint november 1-jén. A templomot óriási, úgynevezett Rákóczi-hársfák veszik körül. A kistapolcsányi búcsú napja július 16-a, a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe, illetőleg a rá következő vasárnap. A búcsú ünneplése már szombat este, a vigílián megkezdődik, éjjel folytatódik szlovák és magyar nyelven a kápolnában és a templomban. A főünnep szentmiséjén az új skapulárés tagokat beöltöztetik. S míg tart a búcsú, a keresztúton újabb és újabb zarándokcsoportok végzik áhítatukat buzgó imákkal és énekléssel. Igen hangulatos kegyhely ez sok-sok búcsús változatossággal.”
Szentmise a kistapolcsányi kegytemplomban (Fotó: Mikócza László)
A zarándokhely híres kegyképét Emerich Károly művész festette 1730-ban. Eredetileg a kastély kápolnájában őrizték, majd a második világháború viszontagságai után a plébániatemplomba került. A kegyhely eredete Rákóczi Erzsébethez és az 1683. évi török hadjárathoz kötődik. Abban az időben ugyanis ő volt a kistapolcsányi vár és birtok tulajdonosa.
Fogadalmat tett a Szűzanyának, hogy ha Kistapolcsány megmenekül a török hadak pusztításától, zarándoklatot szervez a Szentföldre.
Kistapolcsány megmenekült, Rákóczi Erzsébet pedig teljesítette fogadalmát. A Szentföldön felkereste Jeruzsálemet és a Kármel hegyét is. Innen a kármelita rend főnökétől felhatalmazással tért haza, hogy Kistapolcsányban megalapíthassa a Kármelhegyi Boldogasszony Társulatot. Kérelmét XI. Ince pápa elé terjesztették, aki jóváhagyta azt. Így Kistapolcsány hazánk első olyan kegyhelye lett, amely pápai jóváhagyással nyílt meg – őrzi a legenda a kegykép történetét.
A gyalogos zarándoklat lelki élményt nyújt (Fotó: Via Mariae p.t.)
„Mindazok, akik csatlakoznak felhívásunkhoz, akár a régi, akár az újonnan érkező zarándokok, minden alkalommal felfedezik a közösség összetartó erejét, annak áldását, a gyalogos zarándoklat különleges hangulatát és élményét, valamint azt a lelki ajándékot, melyet a csodás természeti és épített örökség, illetve a keresztény-nemzeti értékek felfedezése nyújt számunkra” – mondta el Patay Péter zarándoklatszervező, a Via Mariae Polgári Társulás elnökségi tagja.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
