Az újabb magyarországi hőhullám kibontakozásakor a nappali csúcshőmérsékletek mellett arra is érdemes odafigyelni, hogy ad-e enyhülést az éjszaka: ha a hőmérséklet hajnalra sem csökken 20 Celsius-fok alá, megjelennek a „trópusi éjszakák”, amikor az emberi szervezet képtelen rendesen kipihenni magát – hívta fel a figyelmet pénteki cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Mint írták, Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt fél évszázad mérési adatai alapján kimutatták, hogy az ezredforduló óta országos területi átlagban háromszorosára nőtt a „trópusi éjszakák” gyakorisága, és egyre hosszabb időszakot fognak át a nyárból. Trópusi éjszakáról akkor lehet beszélni, hogyha a napi minimum-hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá – magyarázták.
A cikk szerint egyértelműen kimutatható, hogy a hőmérsékleti terhelés miatt az extrém magas hőmérsékletek többlethalálozással járnak együtt.
Hangsúlyozták:
az egészségügyi hatások kapcsán gyakran a nappali magas hőmérsékleteket emelik ki, és a rekordoknál is sokszor ezeket kíséri nagyobb figyelem, viszont nem szabad elfelejtkezni az éjszakai minimum értékek meghatározó szerepéről sem, ugyanis az éjjeli alvás során az emberi test pihen, és ekkor kezd enyhülni a forró nap okozta stressz, azonban ha éjszaka is túl meleg van, ez a szükséges regenerálódás elmaradhat, aminek következtében alvászavar, illetve szív- és érrendszerre ható stressz alakulhat ki.
A kutatók a HungaroMet HuClim-adatbázisának 1971-2025 közötti adatait elemezték. Kutatásuk alapján az 1971 és 1990 közötti nyarakon a 11-16 Celsius-fokos napi minimumok voltak a leggyakoribbak, ezek az értékek a 2006-2025 közötti periódusban már a 13-17 Celsius fok közötti sávba mozdultak el.
A szélsőségesen meleg éjszakák gyakorisága még látványosabban változott: a 23 Celsius-fok fölötti napi minimumok az utóbbi húsz év nyarain, Magyarország 10 kilométeres felbontású rácsának pontjain összesen 2040-szer fordultak elő, az 1971-1990 közötti időszakban viszont csupán 31-szer. Ezzel párhuzamosan a nappali maximumok még nagyobb mértékben emelkedtek, így a napi hőingás is nőtt – tették hozzá.
A cikk szerint az 1971-1990 közötti időszakban az ország nagyjából felén egyáltalán nem volt jellemző a trópusi éjszaka, az első és az utolsó előfordulás között pedig rendszerint nem telt el több harminc napnál. Az elmúlt húsz évben már szinte minden országrészben jegyeztek fel ilyen éjszakát, több térségben pedig 40-50 napra nőtt az első és az utolsó eset közötti idő.
Az egyes évek lefutása ugyanakkor jelentősen különbözhet – hívták fel a figyelmet, kiemelve, hogy a kiugróan meleg 2024-ben már június első harmadában megjelentek a trópusi éjszakák az ország déli részén, a hónap végére pedig szinte az egész országot érintették. 2025-ben csak június végén jelentkeztek először, és északkeleten sok helyen egész nyáron elmaradtak – fűzték hozzá.
„A hosszú távú tendencia azonban egyértelmű: a globális klímaváltozás hatására a trópusi éjszakák gyakoribbá váltak, és a nyár mindhárom hónapjában előfordulhatnak”
– hangsúlyozták.
Kitértek arra is, hogy Budapest belterületén 1971-1990 között évente átlagosan hat trópusi éjszaka fordult elő, az utóbbi húsz év átlaga alapján azonban ez a szám már tizenhétre nőtt. 2000 előtt mindössze két olyan év volt, amikor a számuk meghaladta a tizenötöt, a századforduló óta viszont eddig tizenegy, 2015-ben és 2024-ben harmincnál is több ilyen éjszakát regisztráltak.
Kiemelték, hogy a városi hőszigethatás tovább erősíti az éjszakai meleget, ugyanis a beton és az aszfalt nappal elnyeli a napsugárzást, este pedig visszasugározza a felhalmozott hőt. A viszonylag kevés növényzet és vízfelület eközben csak korlátozottan segíti a lehűlést. A városokban ezért több természetalapú megoldásra és kék-zöld infrastruktúrára van szükség – hívták fel a figyelmet.
A globális felmelegedés miatt várhatóan a napi minimum-hőmérséklet is növekedni fog a következő évtizedekben, ám ennek mértéke nagymértékben attól függ, hogy mikor veszi kezdetét az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése és milyen konkrét forgatókönyv valósul majd meg az évszázad végéig
– hangsúlyozták.
Annak érdekében, hogy a trópusi éjszakák sokasodásának valószínűségét csökkenteni lehessen, minél hamarabb kellene elkezdeni a jelentős kibocsátáscsökkentést, melyet lehetőleg minél gyorsabban és minél kevesebb fosszilis energiaforrás felhasználásával kell végrehajtani – írták.
A grafikonokkal ellátott írás az alábbi linken olvasható.
MTI/Felvidék.ma
