Peter Pellegrini köztársasági elnök gratulált Baka András újonnan megválasztott magyar államfőnek, és hozzátette, reméli, hamarosan Szlovákiában üdvözölheti az új államfőt – tájékoztatta a TASR hírügynökséget az elnöki hivatal kommunikációs osztálya.
„Szlovákiát és Magyarországot hosszú ideje jószomszédi kapcsolatok kötik össze, melyek a közös történelmen, az egymás iránti tiszteleten, a bizalmon, az őszinte párbeszéden és az erős személyes kötelékeken alapulnak. Meggyőződésem, hogy a továbbiakban is erősíteni fogjuk az együttműködést a visegrádi négyeken (V4) keretében és az Európai Unióban is, ahol összekötnek bennünket a prioritások és az összehangolt fellépés felelőssége” – fogalmazott az államfő, és hozzátette, hisz abban, hogy közösen hozzájárulhatnak a régió stabilitásához, biztonságához és jólétéhez, valamint a közös érdekeket képviselhetnek az európai politikában.
Pellegrini jó egészséget, erőt, bölcsességet és sok sikert kívánt Magyarország új köztársasági elnökének a magyar állampolgárok szolgálatához és megbízatása teljesítéséhez.
„Várom, hogy személyesen találkozhassunk, amire alkalmat adhat a V4-országok elnökeinek közelgő szlovákiai csúcstalálkozója” – tette hozzá az államfő. Baka Andrást, a kormányzó Tisza párt jelöltjét, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét keddi rendkívüli ülésén titkos szavazással választotta köztársasági elnökké a magyar Országgyűlés.
Megválasztotta Baka Andrást köztársasági elnöknek az Országgyűlés kedden
A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfőnek – titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők.
A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény tizenhetedik módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.
Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép államfői hivatalába.
Baka András: az elmúlt évek legsúlyosabb következménye a magyar társadalom mély megosztottsága
A magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének Baka András köztársasági elnökké választása után tartott beszédében kedden a Parlamentben.
Baka András kiemelte: az előző időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, és azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség.
Az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak.
Hangsúlyozta, egyszerre feladat az igazságtétel és önmérséklet. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor „nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra”.
Azt is mondta: az elmúlt időszak okot ad az önvizsgálatra, de okot ad a bizakodásra is, mert valami rendkívüli történt Magyarországon. A mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését – jelentette ki.
Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről való komoly gondolkodásra van szükség – mondta beszéde elején.
A megválasztott államfő úgy fogalmazott: az Országgyűlés határozata a megválasztásáról nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom, váratlan, zavarba ejtő és egyben megtisztelő volt számára a jelölés is. Hozzátette, a jelölés azért volt váratlan, mert egy hosszú szakmai életút után az ember már nem keres új kihívásokat.
Baka András köszönetet mondott az őt megválasztóknak, ahogy azoknak az ajánlását is megköszönte, akik őt, a munkáját vagy megszólalásait ismerve a „sok érdemes jelölt között” erre a feladatra alkalmasnak találták.
Titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Baka András azt mondta: a társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, mások azonban csalódottságot és bizonytalanságot, ezek az érzések együtt vannak jelen a mai Magyarországon.
Egy új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést – fogalmazott.
Tudnunk, értenünk kell, hogy hogyan jutottunk idáig – hangsúlyozta.
Azt mondta: egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, miközben a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt. Az elmúlt mintegy két évtizedben Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a társadalom, a gazdaság, az államháztartás, az energiaellátás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a közlekedés területét egyaránt érintik – sorolta a megválasztott államfő. Hozzátette: régóta ismert tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem is.
Baka András szerint szinte minden olyan terület válságban van, amelyek közvetlenül meghatározzák mindennapi életünket.
Az elmúlt időszakban közös javaink jelentős része magánérdekek szolgálatába került, a közbeszerzések rendszere, az állami vagyon átrendeződése, a földtulajdon koncentrációja, és a közpénzek felhasználásának átláthatatlansága olyan kérdéseket vet fel, amelyekre egy demokratikus államnak határozott választ kell adnia – jelezte.
Megjegyezte: egy demokrácia nemcsak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem attól, hogy az emberek elhiszik azt, hogy a szabályok kivétel nélkül mindenkire vonatkoznak.
Baka András a magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének. Kiemelte: az előző időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, és azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak.
Baka András megválasztott köztársasági elnök beszédet mond (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Hangsúlyozta, egyszerre feladat az igazságtétel és az önmérséklet. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor „nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra”.
Akik ma csalódtak, akik nem változást akartak, azoknak nem kell megtagadni a hitüket vagy a politikai meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson nekik a jövő Magyarországában. A politikai változás nem jelentheti azt, hogy mostantól másoknak kell félniük, hallgatniuk vagy kívülállóknak érezniük magukat saját hazájukban.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ország jelen állapotáért más felelőssége van annak, aki a hatalmat gyakorolta, annak, aki kiszolgálta és annak, aki hallgatott. Mindebből azonban nemcsak azoknak kell tanulniuk, akik a hatalmat gyakorolták, a tanulságok levonásából senki sem maradhat ki. Könnyű azt mondani, hogy mindezt mások tették velünk, de „egy demokrácia nem csak akkor sérül, amikor valaki túllépi a hatalmát, hanem akkor is, amikor egy társadalom hozzászokik ahhoz, hogy ez megtörténhet” – értékelt.
Baka András azt is mondta: az elmúlt időszak okot ad az önvizsgálatra, de okot ad a bizakodásra is. A szabadság iránti igény, amely hosszú időn keresztül elszórtan, egymástól függetlenül jelent meg gondolkodók, újságírók, ügyvédek, civil szervezetek, művészek és sok más ember megszólalásaiban, egyszer csak a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben talált visszhangra. Ami korábban egyes emberek kritikája, tiltakozása vagy bátorsága volt, abból széles társadalmi akarat lett.
A mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését. A következő évek kérdése az lesz, hogy mit kezdünk ezzel a lehetőséggel.
Értékelése szerint súlyos tévedés volna azt gondolni, hogy egy választási eredmény önmagában helyreállítja a jogállamot. Természetesen szükség van megfelelő alkotmányra, szabad választásokra, független bíróságokra, hatékony alkotmánybíráskodásra, szabad nyilvánosságra és ellenőrizhető kormányzásra, de mindezek mellett szükség van demokratikus és működő alkotmányos kultúrára is. Olyan kultúrára, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség – sorolta.
Egy modern, demokratikus társadalom szükségképpen sokszínű, különböző világnézetek, politikai meggyőződések, életformák és érdekek léteznek egymás mellett. Ezek között lehetnek mély, időnként feloldhatatlan ellentétek is.
A köztársasági elnöknek egy ilyen, ellentétektől feszített sokszínű közösség képviseletében mindig el kell ismernie a különböző nézetek legitimitását, a többségi és kisebbségi álláspontok megjelenítésének jogát. Az államfő feladata nem az, hogy mesterséges egyetértést teremtsen ott, ahol az valójában nincs, inkább annak a képviselete, hogy az eltérő nézeteket valló polgárok ugyanannak a nemzetnek egyenjogú tagjai – jelentette ki.
Számomra tehát a nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk, azt jelenti, hogy politikai és világnézeti különbségeinktől függetlenül mindannyian egyenlő méltósággal és jogokkal tartozunk ugyanahhoz a nemzethez – fogalmazott Baka András.
Meghatározónak nevezte, hogy a „köztársaság elnöke” az alkotmányos rend, az Európai Unió és a magyar nemzet történetének kialakult alapértékeit kövesse és erősítse.
A megválasztott köztársasági elnök értékelése szerint 2026 előtt az állam nem felelt meg a demokratikus jogállamiság egyik legalapvetőbb követelményének, a hatalmi ágak tényleges elkülönülésének, a fékek és egyensúlyok működő rendszerének.
Baka András azt mondta: Magyarországon egy olyan rendszer épült ki, amelyben egy párt foglyul ejtette az államot és intézményeit, a korszak végére pedig eljutott az éveken át tartó, a parlamentet nagyrészt megkerülő rendeleti kormányzásig.
Mindannyiunk felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre ilyen rendszer Magyarországon – jelentette ki.
Megjegyezte: a köztársasági elnök ehhez saját alkotmányos hatásköreinek következetes, átlátható és független gyakorlásával járulhat hozzá. Nem írhat alá törvényeket puszta formalitásként, nem tekintheti magát a mindenkori parlamenti többség vagy a kormány meghosszabbított kezének, és nem hallgathat akkor, amikor az alkotmányos működés alapvető kérdései forognak kockán – hangoztatta.
Baka András szerint a valódi biztosítékot egy olyan alkotmányos rend jelentheti, amely világosan meghatározza a közhatalom gyakorlásának határait: biztosítja az alapvető jogokat, és olyan intézményi egyensúlyt teremt, amelyet egyetlen politikai többség sem tud saját érdekei szerint átalakítani.
Az alkotmányozásról szólva úgy fogalmazott: egy alkotmány stabilitását az adja, hogy a társadalom széles köre sajátjának tekinti.
Baka András figyelmeztetett arra, hogy ha az alkotmányt ismét kizárólag a pillanatnyi többség alkotmányaként hozzák létre, akkor ugyanazt a hibát követik el, amelynek következményeit most megpróbálják felszámolni.
Megalkotása ezért is szükségképpen több kell, hogy legyen a parlamenti jogalkotásnál: széles körű társadalmi és szakmai vita, valódi politikai egyeztetés és olyan eljárás szükséges, amely önmagában is kifejezi azt a demokratikus kultúrát, amelyet az új alkotmánynak a későbbiekben védenie kell – tette hozzá.
Az alkotmány nem egyszerűen az állam működési szabályzata, a hatalom korlátait teremti meg, és ezzel mindannyiunk szabadságát biztosítja – foglalta össze Baka András.
Baka András (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A köztársasági elnök nem alkotmányozó hatalom, nem feladata egy új alkotmány tartalmának meghatározása, feladata azonban ösztönözni a társadalmi és szakmai vitát, képviselni annak nyitottságát, pártatlanságát, és következetesen kiállni amellett, hogy az alkotmányozás ne válhasson ismét egyetlen politikai erő ügyévé – hangsúlyozta.
Azt mondta: saját bírói pályáján megtanulta, hogy az intézményi függetlenség értéke leginkább akkor válik láthatóvá, amikor próbára teszik.
Strasbourgban, majd a Legfelsőbb Bíróság elnökeként is azt tapasztalta, hogy egy demokratikus intézmény tekintélyét nem az adja, hogy konfliktusmentesen működik, hanem az, hogy konfliktushelyzetekben is képes saját feladatához hű maradni.
Közölte: ezt az elvet szeretné köztársasági elnökként is követni.
Beszélt arról is: Magyarország külföldi képviselete ugyanezt a független államfői szerepet kívánja meg. Az elmúlt években Magyarország számos szövetségesével megromlott a viszony, a szerepvállalás ennek helyreállításában nemzeti érdek. Jelezte azt is: Magyarország köztársasági elnökeként felelősséget érez a határon túli magyarokért, kulturális, nyelvi és közösségi jogaiknak védelme a magyar állam tartós érdeke.
Beszéde végén kiemelte:
Magyarországnak a történelme során sokszor kellett újrakezdenie. A magyar történelem nem csupán a veszteségek és kudarcok története, fennmaradásunk legalább annyira annak története is, hogy súlyos történelmi törések és vereségek után mindig akadtak nemzedékek, amelyek újra képesek voltak intézményeket, közösségeket és országot építeni.
Most ismét ilyen feladat előtt áll az ország – mondta, hangsúlyozva, arra „kaptunk lehetőséget, hogy tanuljunk abból, amit jól csináltunk, és abból is, amit elrontottunk, abból, amit mások tettek velünk, és abból is, amit mi engedtünk megtörténni”.
A kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyermek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol egy tanár vagy egy ápoló munkája megbecsülést jelent, ahol a vállalkozó nem kapcsolatot, hanem lehetőséget keres, ahol egy fiatalnak nem azért kell külföldre mennie, mert itthon nem lát jövőt, és ahol egy idős nem érzi magát feleslegesnek.
„Mert az állam nem önmagáért van, az állam az emberért van” – zárta beszédét Baka András.
tasr/mti / Felvidék.ma
