Miért tárgyal a Magyar Szövetség a Progresszív Szlovákiával? Hol vannak a párt országos vezetői? Hogyan lehet visszahódítani a politikától elfordult magyar választókat, megvédeni az iskolákat, fenntartani a magyar sajtót és megállítani az asszimilációt? A Várlak Fesztivál „Szólj be a pártelnöknek!” című fórumán nem előre egyeztetett kérdéseket kapott Gubík László: a közönség tabuk nélkül szembesíthette a Magyar Szövetség elnökét a felvidéki magyar politika legkényesebb kérdéseivel.
A szombati, füleki rendezvény már a címével jelezte, hogy ezúttal nem klasszikus politikai beszédre készülnek. Gubík László a beszélgetés elején letette a mikrofont, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy kérdezzenek, vitatkozzanak, és akár kemény kritikát is fogalmazzanak meg.
A közel egyórás fórumon Agócs Attila, Csúsz Péter és Szvorák Dávid részvételével egymást követték a párt támogatottságára, a szlovák politikai erőkkel folytatott tárgyalásokra, a déli régiók lemaradására, az oktatásra, a magyar médiára és a Magyar Szövetség belső működésére vonatkozó kérdések.
A legerősebb párt: a közöny
Elsőként az a felvetés került terítékre, hogy a szlovákiai magyar választók egyre nagyobb része fordulhat a szlovák pártok felé, miközben a Magyar Szövetség elveszítheti korábbi vonzerejét.
Fotó: Schnelczer Zoltán
Gubík szerint külön kell választani az önkormányzati és az országos politikát. Rámutatott: a párt parlamenten kívülről is a második legtöbb polgármestert és a legtöbb megyei képviselőt adja, jóllehet Szlovákia nyolc megyéje közül csak ötben van jelentős magyar jelenlét. Ezt nem a pártvezetés, hanem a helyben bizalmat szerző politikusok eredményének nevezte.
Elismerte ugyanakkor, hogy az önkormányzati politikában világszerte erősödnek a független jelöltek. Szerinte elképzelhető, hogy néhány választási cikluson belül helyi szinten már kevésbé a pártlogó, sokkal inkább az adott személy programja, teljesítménye és közösségi beágyazottsága lesz meghatározó. A Magyar Szövetség feladata ebben a helyzetben az lehet, hogy együttműködjön azokkal, akik helyben valóban élvezik a magyar választók bizalmát.
Az országos politika legnagyobb gondjának azonban nem a szlovák pártok erősödését, hanem a választói közönyt nevezte.
Gubík elmondása szerint a párt belső mérései azt mutatják, hogy a mintegy 350 ezer választásra jogosult felvidéki magyar 45 százaléka jelenleg nem menne el szavazni. A Magyar Szövetség támogatottságát ugyanezen a körön belül körülbelül 40 százalékra teszik, a fennmaradó szavazatok pedig a szlovák pártok között oszlanak meg.
A magyar közöny pártja ma erősebb a Magyar Szövetségnél
– fogalmazott.
Fotó: Schnelczer Zoltán
Úgy véli, elsősorban azokat kell visszahódítani, akik nem pártoltak át valamelyik szlovák politikai erőhöz, hanem kiábrándultságból, érdektelenségből vagy az elmúlt másfél évtized magyar–magyar konfliktusai miatt fordultak el a politikától. Ehhez szerinte személyes jelenlétre, őszinte beszédre és világos programra van szükség.
„A politikus dolga, hogy tárgyaljon”
A fórum egyik legélesebb kérdése a Magyar Szövetség és a Progresszív Szlovákia közötti egyeztetésekre vonatkozott. Gubík szerint a mai, felszínes közéleti kommunikációban már egy közös fénykép is elegendő ahhoz, hogy sokan politikai szövetséget vagy „haverkodást” feltételezzenek. „Ha egy politikus leül valakivel, az a legritkább esetben a barátja. Tárgyalópartner vagy adott esetben rivális” – jelentette ki. Hozzátette, a Magyar Szövetség nemcsak Michal Šimečkával és a PS-szel egyeztetett. Robert Fico miniszterelnökkel, illetve más kormány- és ellenzéki pártok képviselőivel is tárgyaltak. Ezt a politikusi munka természetes részének nevezte: fel kell mérniük, melyik politikai erővel milyen magyar ügyeket lehet előrevinni.
Gubík leszögezte, hogy a Magyar Szövetség nem készül a PS listáján indulni, és koalíciós együttműködésről sincs szó. A párt országos tanácsa erről külön határozatot is hozott.
Robert Ficóval kapcsolatban viszont élesen fogalmazott. Értelmezése szerint a kormányfő világossá tette, hogy a jelenlegi kormányzás mellett nem számíthatnak a kisebbségi jogok bővítésére. „Ha valaki azt mondja, hogy vele semmiféle jogbővítés nem képzelhető el, akkor miért mennénk vele országos szinten bárhová, bármikor, bármibe?” – tette fel a kérdést.
Fotó: Schnelczer Zoltán
A PS-t a jelenlegi szlovák pártok közül a kisebbségi ügyekre legnyitottabb tárgyalópartnernek nevezte. Elmondása szerint velük már egy korszerű nyelvtörvényről és egy nemzetiségi jogállási törvényről is érdemi egyeztetést folytattak. Utóbbi olyan nemzetiségi tanácsokat is létrehozhatna, amelyek az oktatás módszertani kérdéseiben, a kultúra finanszírozásában és más közösségi ügyekben valódi döntési jogköröket kapnának.
Iskolák, utak és a déli régiók lemaradása
Gubík a füleki fórumra a szlovákiai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségéről érkezett. Mint mondta, a készülő optimalizáció a magyar alapiskolák 71 százalékát veszélyeztetheti, ezért ősszel közéleti megmozdulásokra, akár tiltakozássorozatra is szükség lehet.
A Selye János Egyetem példájával arra emlékeztetett, hogy a ma természetesnek tekintett magyar intézmények mögött korábbi politikai küzdelmek állnak. Az egyetem szerinte nem jöhetett volna létre az akkori magyar parlamenti és kormányzati képviselet nélkül.
„Amikor azt kérdezik, mire jó a magyar képviselet, az egyik válasz éppen az, hogy van magyar egyetemünk a Felvidéken, és lehetőségünk van a szülőföldünkön magyarul tanulni” –
hangsúlyozta.
Fotó: Schnelczer Zoltán
A déli régiók fejlesztéséről szólva azt mondta, olyan mértékű a különbség az ország északi és déli térségei között, hogy több parlamenti ciklus sem lenne elegendő valamennyi lemaradás felszámolására. Az R7-es gyorsforgalmi út folytatása mellett az R2-es, a Szoroskői-alagút, az aszály és a vízgazdálkodás ügyét emelte ki.
Úgy látja, parlamenti magyar képviselet nélkül nincs olyan országos politikai erő, amely következetesen zászlajára tűzné Nógrád, Gömör, az Ipoly mente vagy a többi leszakadó déli régió felzárkóztatását.
Ki kell menni a focipályára és a kocsmába is
Több kérdés is arra vonatkozott, hogyan lehet elérni azokat, akik már nem járnak politikai fórumokra, nem olvasnak politikai cikkeket, és nem vesznek részt a nemzeti ünnepek rendezvényein. Gubík szerint a politikusoknak ki kell lépniük a kultúrházak és a hagyományos politikai rendezvények világából. Jelen kell lenniük a fesztiválokon, a focipályákon, a falusi rendezvényeken, sőt akár a kocsmákban is. „Ki kell menni a futballpályára, a félidőben le kell ülni az emberek közé, és meg kell kérdezni tőlük, mi a helyzet a faluban, miben lehet segíteni. Ezt a munkát már nem lehet megspórolni” – mondta.
Szerinte a médiafogyasztás is alapvetően megváltozott. Már nemcsak a nyomtatott sajtó veszít a jelentőségéből: egyre többen a klasszikus hírportálokat is elkerülik, és influenszerektől, sportolóktól, vloggerektől vagy más közösségi médiaszereplőktől tájékozódnak.
A Magyar Szövetségnek ezért olyan hiteles közvetítőket is meg kell találnia, akik a hagyományos politikai csatornákon kívül képesek eljuttatni az üzeneteit az emberekhez.
„Hol vannak a többiek?”
A fórum egyik legkeményebb kritikája magát a Magyar Szövetség országos vezetését érte. Egy hozzászóló azt kérdezte Gubíktól, miként akarják megszólítani a közönyös választókat, ha miközben a pártelnök folyamatosan járja a magyarok lakta régiókat, az országos elnökség többi tagja alig látható.
Fotó: Schnelczer Zoltán
Gubík részben megvédte elnökségi társait, mondván, közülük többen polgármesterként saját településükön és régiójukban dolgoznak. Azt azonban elismerte, hogy országos jelenlétükben „van tér a fejlődésre”.
Úgy fogalmazott: az önkormányzati választás jó próba lesz arra, hogy ki hajlandó a kötelező minimumnál többet vállalni a közösség érdekében. Ebből formálódhat ki az a csapat is, amely 2027-ben nekivág majd a parlamenti választásnak. „Egyáltalán nincs sehol megírva, hogy ennek a csapatnak kizárólag a jelenlegi elnökségi tagokból kell összeállnia” – jelentette ki.
A közösségi média kapcsán szintén önkritikusan fogalmazott. Egyetértett azzal, hogy a párt politikusainak gyakrabban kellene jelen lenniük az online vitákban. Mint mondta, ha egy témához tömegével érkeznek negatív hozzászólások, és senki nem képviseli a másik álláspontot, az a bizonytalan olvasókat is befolyásolhatja. „Ma a csatamező a kommentmezőben is ott van” – mondta.
A saját sajtónk a saját felelősségünk is
A közönségből a felvidéki magyar sajtó jövőjére is rákérdeztek. Gubík szerint a parlamenti magyar képviselet növelhetné a Kisebbségi Kulturális Alap forrásait, és előrelépést érhetne el a közmédia magyar műsoridejének bővítésében. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar média fenntartását nem lehet kizárólag a politikától vagy a támogatási rendszerektől várni.
„Az, hogy saját sajtónk van vagy nincs, a mi felelősségünk is. Nekünk kell megvenni, olvasni és támogatni” – jelentette ki.
Fotó: Schnelczer Zoltán
Beneš-dekrétumok és asszimiláció
A fórum végén a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került. Gubík elmondta, hogy a vitatott törvénymódosítás jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. Amennyiben a Magyar Szövetség visszajut a parlamentbe, szükségesnek tartja egy olyan bizottság felállítását, amely kivizsgálná a dekrétumokra hivatkozva végrehajtott földelkobzásokat. Hosszabb távon pedig szerinte el kell jutni a történtek erkölcsi rendezéséhez és a bocsánatkéréshez is.
Az utolsó kérdés arra vonatkozott, miként lehetne megállítani a felvidéki magyarság asszimilációját. A rendkívül összetett felvetésre Gubík szándékosan rövid választ adott:
szülessenek magyar gyerekek, és írassuk őket magyar iskolába.
A tömör mondat egyben a füleki fórum egyik alapgondolatát is összefoglalta: a politikai érdekképviselet nélkülözhetetlen, de a felvidéki magyar közösség jövőjéért viselt személyes felelősséget nem veheti át sem egy párt, sem az állam, sem bármilyen külső támogatás.
SZE/Felvidék.ma
