A kijevi törvényhozás csütörtökön egyhangúlag elismerte és elítélte a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit. A dokumentum külön kitér a magyar és német polgári lakosság elleni megtorlásra, köztük a málenkij robot néven ismert kényszermunkára hurcolásra.
Minderről a Kárpátalja.ma számolt be ITT olvasható cikkében. Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa szeptember 3-án 261 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben hivatalosan elismeri a szovjet katonai közigazgatás kárpátaljai bűntetteit.
A dokumentum szerint 1944 őszén, a magyar és német csapatok visszavonulása után a térség azonnal szovjet katonai ellenőrzés alá került. Az NKVD és a SZMERS (SMERSH) szervei a 18 és 50 év közötti civil férfiakat gyakran „mobilizáció”, illetve néhány napos közmunka ürügyén gyűjtötték össze, majd bírósági ítélet nélkül a Gulag táboraiba deportálták. Történészi becslések szerint ezrek, más források szerint tízezrek kerültek kényszermunkára; sokan a kimerültség, az éhezés, a betegségek és az embertelen körülmények miatt odavesztek, számos elhurcolt soha nem tért haza.
A parlamenti szöveg leszögezi:
az érintetteket sok esetben nem egyéni háborús felelősségük, hanem nemzetiségi hovatartozásuk miatt vitték el. A megtorlás a magyar és a német közösséget egyaránt sújtotta.
A nyilatkozat kitér a görögkatolikus egyház és hívei elleni üldözésre, valamint arra is, hogy a represszió a tehetősebb parasztságot, az értelmiséget, a kulturális és oktatási élet szereplőit is elérte – ezzel Kárpátalja szellemi és társadalmi elitjének módszeres meggyengítését szolgálta.
Az ukrán sajtó is arról ír, hogy ez az első alkalom, hogy egy parlament a világon hivatalosan bűncselekményként ismeri el a kárpátaljai magyarok elleni szovjet elnyomást. A lépést többen Magyarország felé tett gesztusként értékelik, miközben Budapest továbbra is blokkolja Ukrajna uniós csatlakozásának egyes fejezeteit, elsősorban a kárpátaljai magyarok jogai miatt.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteken üdvözölte a döntést. Közleményük szerint a nyilatkozat méltó tiszteletadás az áldozatok emlékének, és fontos lépés a szovjet múlt feltárása felé. Magyarország készen áll az együttműködésre a történelmi igazság feltárásában és az emlékezet ápolásában.
Felvidék.ma/Kárpátalja.ma
