Léva városa idén ünnepli első írásos említésének 870. évfordulóját. A lévai Reviczky Társulás helytörténeti szakosztálya is szívügyének tekinti az évfordulót, ezért szeptember 8-án előadássorozatának 138. előadásán elevenítette fel a város gazdag történetét.
Az eseményt Müller Péter, a helytörténeti szakosztály vezetője nyitotta meg. Sok szeretettel és kitüntetett tisztelettel köszöntötte a délután előadóját, Novák Mezőlaky Margarétát, nemcsak mint elismert régész-történészt, hanem mint a szakosztály társalapítóját, fáradhatatlanul lelkes tagját és önzetlen támogatóját is.
(Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma)
Az előadó megszokott tartalmas ismeretanyagával, gazdag vetített képanyagával és élvezetes előadásmódjával kötötte le a szép számban megjelent közönség érdeklődését, és korszakról korszakra mutatta be Léva városának fordulatokban gazdag, dicső történetét.
Az 1156-ból származó első írásos említés és annak későbbi átírásos változatainak részletes ismertetésével kezdte, amelyek az akkori Leuát, a kis jobbágyfalut a templommal rendelkező Baratka község egyik fíliájaként említik.
A mai Léva határában már nem álló, de 1958 és 1960 között feltárt baratkai templom és temető régészeti feltárásával, valamint a Barsi Múzeumban található leletanyaggal is kimerítően foglalkozott.
Majd Léva büszkesége, a lévai vár történetét hozta közelebb a hallgatósághoz. Megtudhattuk, hogy a vár legrégebbi része a 13. századból származó citadella. Megismerhettük a várat említő két 14. századi oklevél tartalmát, a vár mindennapjait Csák Máté idejében, valamint a Zách család tragédiáját, amelynek a vár és a város is tanúja volt.
Az érdeklődő közönség (Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma)
Az előadó behatóan foglalkozott a középkori Lévával, a magyar királytól neki adományozott vásárrendezési, vámszedési, sőt ezüstpénzverési jogokkal is.
Bemutatásra került az 1604-ből származó legrégebbi várospecsét, amelyen először tűnt fel a város ma is használatos jelképe, a virágot tartó kétfarkú oroszlán.
A közönség ugyancsak megismerhette azt a 15. századi kályhacsempetöredéken látható oroszlános ábrázolást, amelyet a lévai vár régészeti feltárásán maga az előadó tárt fel. Majd Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond kora került nagyító alá, és betekintést nyerhettünk a vár gótikus hozzáépítéseibe is.
Ezt követően az előadó részletesen tárgyalta a lévai várat birtokló családok történetét, kezdve a Sáraiaktól, a lévai Cseh családon, Dobókon és a Csákyakon keresztül egészen az Esterházy családig. Korabeli történetekkel elevenítette fel a város török- és kuruc kori históriáját, utóbbiban II. Rákóczi Ferenc és Vak Bottyán alakját is.
Pillanatkép az előadásról (Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma)
Részletesen foglalkozott a várost és a lévai uradalmat fejlesztő Schoeller család tevékenységével, amely Lévát a polgárosodás útján indította el. Az időszűke már nem engedte meg, hogy a város történetének további eseményei is bemutatásra kerüljenek, de a város régebbi történetére, eddig kevésbé hangsúlyozott történéseire fókuszáló előadást a hálás hallgatóság joggal nagy tapssal jutalmazta.
A szakosztályvezető elismerő szavakkal, virágcsokorral és köszönő emlékoklevéllel fejezte ki nagyrabecsülését a színvonalas és sokáig emlékezetes előadásért. Az esemény azonban itt még nem ért véget, ugyanis számos kérdés és a hallgatóság személyes tapasztalatai is elhangzottak a lévai várból kiinduló, eddig rendszerszinten fel nem tárt alagútrendszerrel kapcsolatban.
Előadás a Reviczky Ház nagytermében (Fotó: Müller Péter/Felvidék.ma)
Ezt követően a jelenlévők között kötetlen, jó hangulatú társalgás alakult ki a régi Léváról. Aki részt vett az eseményen, hovatartozásában megerősödve, büszke lévaiként térhetett haza.
MP/Felvidék.ma
