Szeptember 9-én van a holokauszt és rasszista erőszak áldozatainak emléknapja. Ez a nap a holokauszt tragédiájára, és a hozzá kapcsolódó fájdalomra, halálra és irracionális gyűlöletre hívja fel a figyelmet. A dátum Szlovákiában az ún. Zsidó Kódexhez kötődik, amelyet az első szlovák állam (1939–1945) idején adtak ki.
Az emléknap arra is rávilágít, hogy az állam legfőbb törvényhozó hatalma által elfogadott törvény hogyan vezethet az emberi és polgári jogok megvonásától egészen több tízezer lakos lemészárlásáig. Idén 85 éve, hogy elfogadták a Zsidó Kódexet.
A Zsidó Kódexet az első szlovák állam kormányának képviselői náci német mintára dolgozták ki, és ez az akkori Európában a legszigorúbb zsidóellenes intézkedések közé tartozott.
Ez volt a legátfogóbb jogszabály, amelyet 1939 és 1945 között, az első szlovák állam fennállása idején kiadtak.
A Zsidó Kódexet 1941. szeptember 9-én adta ki a kormány, a 198/1941 számú rendeletben. A nemzetgyűlés és Jozef Tiso elnök már 1940 szeptemberében alkotmánytörvényben felhatalmazta a kormányt erre a lépésre.
A kódex a zsidók személyes, társadalmi, gazdasági, vallási és polgári jogainak korlátozására vonatkozó jogszabályok összefoglalása volt, amely végül
a szlovákiai zsidók náci koncentrációs táborokba történő deportálásához vezetett, ahol a többségük életét vesztette.
Az első vonatot 1942. március 25-én indították a poprádi vasútállomásról. 1942. október 20-ig csaknem 58 000 zsidót deportáltak Szlovákiából. A deportálás második hulláma 1944 szeptemberétől 1945 márciusáig tartott. Összesen több mint 70 000 zsidó állampolgárt deportáltak Szlovákiából náci koncentrációs táborokba.
A zsidók második világháború alatti szenvedéseinek Pozsonyban az egykori zsinagóga helyén felépített holokauszt-emlékmű állít emléket, valamint a szeredi Holokauszt Múzeum, amely 2016-ban jött létre a volt munkatábor és koncentrációs tábor területén.
TASR/Felvidék.ma
