Megnyílt a YUK: kortárs kultúrpont a Tiszti pavilon alagsorában

Új kulturális és közösségi térrel gazdagodott Komárom: szeptember 10-én ünnepélyesen átadták a történelmi Tiszti pavilon felújított pincehelyiségeiben kialakított YUK kultúrpontot. A város saját költségvetéséből, 130 ezer eurós beruházással egy hosszú ideje kihasználatlan, pusztulófélben lévő, ugyanakkor különleges adottságú helyszín született újjá.

Az átadón részt vett Heidl György, a magyarországi Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára, valamint Kollai István, a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkár.

A vendégeket Lakatos Róbert, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ igazgatója köszöntötte. Mint felidézte, aki korábban ismerte a pince állapotát, az aligha léphetett meglepetés nélkül a megújult térbe. A helyiség korábban katasztrofális állapotban volt, az átadón levetített felvételek azonban azt is megmutatták, milyen jelentős átalakuláson ment keresztül.

Mint mondta, a kultúrpont létrehozásának gondolata több évvel ezelőtt fogalmazódott meg. Olyan helyet szerettek volna teremteni, amely próbalehetőséget kínál a helyi zenekaroknak, egyúttal befogadja azokat a kisebb, kortárs vagy alternatív kezdeményezéseket, amelyeknek eddig nem volt igazán megfelelő otthonuk Komáromban. Miután a külső támogatás megszerzésére tett kísérlet nem járt sikerrel, a város saját forrásból vállalta a beruházást.

Lakatos Róbert szerint az új helyszín hiányt pótol a város kulturális infrastruktúrájában. Komáromnak van nagyszínpada, kamaraterme és szabadtéri színpada, eddig azonban hiányzott egy olyan kötetlenebb, kisebb léptékű tér, amely alkalmas lehet alternatív színházi előadások, szakmai beszélgetések, könyvbemutatók, filmvetítések, kiállítások vagy klubrendezvények megtartására.

A YUK már a megnyitót követő napokban megtelik élettel: az Alternatíva 2026- független színházi seregszemle programjainak egy részét is itt rendezik meg.

Keszegh Béla polgármester arról beszélt, hogy a nagy kulturális beruházások mellett a kisebb alkotói közösségek támogatására is figyelmet kell fordítani. Mint mondta, éppen ezekben a műhelyekben, alternatív színházi csoportokban, amatőr zenekarokban és diákszínjátszó közösségekben születhetnek meg a később szélesebb körben is jelentőssé váló alkotások.

Felidézte: miközben a város az Egressy Béni Városi Művelődési Központ közel három és fél millió eurós felújítására készül, szükség van az olyan kisebb terekre is, amelyekben a kortárs művészet és a még útjukat kereső alkotók helyet kaphatnak.

„Tavaly Jókait ünnepeltük, most pedig már a 201. születésnapjára emlékezünk. Ahhoz azonban, hogy száz év múlva is legyen kit ünnepelnünk, ápolni és támogatni kell a kortárs művészetet” – fogalmazott a polgármester.

Hangsúlyozta, a YUK a közös alkotás, a találkozás és a szabad gondolkodás helye lehet. Az amatőr zenekarok mellett színházi csoportok, filmklubok, kiállítások és beszélgetések is otthonra találhatnak benne, de a város az egyetemi közösséget is szeretné szorosabban bekapcsolni Komárom kulturális életébe.

A polgármester szerint fontos, hogy a művészek, a kreatív szakemberek és az újságírók olyan szabadságot kapjanak, amelyben munkájukkal a teljes közösséget szolgálhatják. Azt kívánta, hogy a YUK idővel Komárom egyik sajátos kulturális „brandjévé”, olyan hellyé váljon, ahová jó betérni, beszélgetni és egyszerűen együtt lenni. Elmondta azt is, hogy a bejáratnál a tervek szerint Seress Rezső miniszobra kap majd helyet.

Heidl György államtitkár személyes hangvételű köszöntőjében úgy fogalmazott: a népdal és a dzsessz találkozásából született nyitóprodukció is jól érzékeltette, milyen sokszínű közösségi térré válhat a YUK. Mint mondta, azért is érezte otthonosan magát, mert nem politikai rendezvényre, hanem kulturális találkozásra érkezett.

Az államtitkár szerint a támogatásoknak ott van igazán értelmük, ahol már jelen van a közösség belső ereje, kezdeményezőkészsége és saját munkája. Külső segítséggel – érkezzen az a magyar vagy a szlovák államtól, az Európai Uniótól vagy magánadományozóktól – az ilyen, belülről építkező közösségek fejlődését érdemes előmozdítani.

Heidl György arról is beszélt, hogy a határ átlépése az ő nemzedékét még ma is szorongó érzéssel tölti el, ugyanakkor jó megtapasztalni, hogy a határok egy tágabb európai kulturális közösségben elmosódhatnak. A YUK-nak azt kívánta, hogy a város különböző közösségeit befogadó kulturális találkozóponttá váljon.

Az átadó művészeti programja már önmagában jelezte az új hely irányultságát. Korpás Éva népdalénekes és Madarász András dzsesszzenész magyar népdalokat szólaltatott meg a népzene és a dzsessz izgalmas hangzású találkozásában. Bandor Éva színművész pedig két kortárs felvidéki alkotó, Barak László és Laboda Róbert verseit tolmácsolta.

A történelmi falak között létrehozott modern tér, a kortárs költészet, a népdal és a dzsessz, mind azt mutatta meg már az ünnepi megnyitón is, amire a YUK vállalkozik: kapcsolatot teremteni régi és új, hagyomány és kísérletezés, művészet és közösség között.

A képek a szerző felvételei.

Szalai Erika/Felvidék.ma