Javaslatot tett az Európai Bizottság az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés keretszabályozásának megújítására, felhasználva a programnak köszönhető több mint 40 éves tapasztalat tanulságait – közölte a brüsszeli testület csütörtökön.
Hozzátette: a 2033 utáni időszakra vonatkozó intézkedés célja a kiválasztási folyamat egyszerűsítése, a hosszú távú örökség- és fenntarthatósági tervezés megerősítése, valamint több város közös jelentkezésének megkönnyítése egyebek mellett a határokon átnyúló partnerségek révén.
Az Európai Bizottság célja továbbá, hogy megerősítse a civil társadalom részvételét és nagyobb súlyt adjon a befogadó és fenntartható városfejlesztésnek – írták.
Az uniós kezdeményezés szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetővé teszi az érintett városok számára, hogy a kultúrán keresztül fokozzák helyi és regionális fejlődésüket. Emellett hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket biztosít mind a városok, mind a környező régiók számára. A 2013 és 2022 közötti időszakban kiválasztott fővárosok mintegy 1000–1200 kulturális programjai legkevesebb 38,5 millió nézőt vonzottak. A cím viselésére jogosult városokban a látogatók száma átlagosan 30-40 százalékkal nőtt – írták.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.
Létrehozása óta az Európa Kulturális Fővárosa címet 85 város kapta meg. Jelenleg Oulu (Finnország) és Trencsén (Szlovákia), viseli jövőre pedig 2027-ben Évora (Portugália) és Liepaja (Lettország) fogja. Eddig két magyar város viselhette a címet, 2010-ben Pécs, 2023-ban pedig Veszprém.
MTI/Felvidék.ma
