A Kreml nem zárja ki annak lehetőségét, hogy októberben újraindulhatnak az orosz-amerikai-ukrán háromoldalú tárgyalások az ukrajnai rendezésről – jelentette Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő vasárnap a Rosszija 1 televíziónak.
„Nem zárjuk ki ezt a lehetőséget, egészen pontosan a közeljövőről beszélünk. Vagyis október sem zárható ki” – fogalmazott. Peszkov közölte, hogy az újdelhi BRICS-csúcstalálkozón
Narendra Modi indiai miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök is felajánlotta segítségét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrajnai konfliktus megoldásához.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a területi kérdésben való „elmozdulás” esetén a szembenálló feleknek könnyebb lenne megegyezésre jutniuk. Emellett arról is beszámolt, hogy az Egyesült Arab Emírségek kész Abu-Dzabiban helyszínt biztosítani a háromoldalú tárgyalásokhoz. „Számunkra ez a helyszín teljesen elfogadható” – mondta.
Usakov az hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezésének lényegét továbbra is az a megegyezés képezi, amely tavaly augusztusban Putyin és Donald Trump amerikai elnök között létrejött az anchorage-i csúcstalálkozón. Hozzátette, hogy
Moszkva a rendezés pozitív kimenetelére számít.
Az év elején Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna három tárgyalási fordulót tartott Abu-Dzabiban és Genfben. Peszkov, a BRICS-csúcsról tudósító orosz újságíróknak nyilatkozva más témákról szólva egyebek között kijelentette, hogy egyelőre nem terveznek találkozót Putyin és a Szaúd-Arábia vezetése között.
Reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek arra a felvetésére is, hogy a NATO-nak „agresszív” hadgyakorlatot kellene tartania Kalinyingrád közelében, ami szerinte arra kényszerítené Moszkvát, hogy erőket csoportosítson át Ukrajnából. Peszkov leszögezte, hogy
Oroszország minden szükséges lépést megtesz majd a balti exklávéja védelmében.
A Kreml szóvivője szerint a vilniusi kormány téved, amikor azt gondolja, hogy a nukleáris fegyverek telepítésére vonatkozó alkotmányos tilalom feloldása megnöveli Litvánia biztonságát. A Kreml szóvivője szerint a litván vezetés „nagy veszélyt” provokál ezzel. „Egyszerűen nem értik. Célpontjává válnak majd a nukleáris fegyvereinknek” – mondta.
A szóvivő arra reagált, Gitanas Nauseda elnök törvényjavaslatot terjesztett elő az atomfegyvermentesség eltörléséről. Litvánia az egyetlen NATO-tagállam, amelynek alkotmányában ilyen tilalom szerepel.
MTI/Felvidék.ma
