Véglegesen megrendülni látszik az uniós politikába vetett bizalom, derül ki két szervezet – az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) és az Európai Kulturális Alapítvány (ECF) – közel hatezer ember megkérdezésével készült, Európai Hangulatiránytű elnevezésű, évente végzett felmérésének legfrissebb adataiból.
A megkérdezettek közel 70 százaléka negatívan ítéli meg az unió helyzetét, s elégedetlen annak politikája miatt. A két szervezet a mostani felmérést Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában végezte, ahol az 5–10 évvel ezelőtti helyzethez képest egyértelműen kifejezésre jutott a lakosság csalódottsága és elégedetlensége. Ez különösen érvényes a franciákra, a németekre és az olaszokra. A válaszadók
kiváltképp elégedetlenek a 2025 júliusában megkötött amerikai–európai , az EU-ra nézve megalázó vámalkuval, aminek értelmében az EU szinte valamennyi amerikai termékre kivetett vámját nullára csökkentette, az Egyesült Államok pedig 15 százalékos vámszintet alkalmazott az európai áruk jelentős részére.
A válaszadók az uniós intézmények válságkezelését is elégtelennek tartják. Az ECFR értékelése szerint az európai polgárok továbbra is erősebb Európát szeretnének, ám egyre kevésbé hisznek ennek megvalósulásában. Az európaiakat elsősorban az ukrajnai háború és az Oroszország által jelentett biztonsági fenyegetés foglalkoztatja. Lengyelországban és Nagy-Britanniában a válaszadók csaknem fele ezt nevezte a legfontosabb kihívásnak.
A biztonsági aggodalmakat szorosan követik a gazdasági aggályok, Olaszországban például több mint 40 százalék tart az életszínvonal és a jólét visszaesésétől. Az elégedetlenség ellenére a megkérdezetteknek kevesebb mint 13 százaléka szavazna az EU megszüntetése mellett.
A bizalom ugyanis nem az EU intézménye, sokkal inkább annak vezetése iránt fogyott el, erre utal az is, hogy a válaszadók nehezen tudtak olyan politikust megnevezni, aki szerintük pozitív példája lenne az európai cselekvőképességnek.
Sokat elárul, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke alig szerepelt a válaszok között.
Emmanuel Macron francia elnököt a hat vizsgált ország válaszadóinak 4 százaléka nevezte pozitív példának, ezzel szemben 8 százalékos eredményt ért el Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, holott a felmérés során a spanyolok véleményét nem kérdezték. A spanyol kormányfőn kívül viszont egyetlen másik ország vagy politikai vezető sem váltott ki hasonló, országhatárokon átnyúló rokonszenvet.
A spanyol miniszterelnök megítélése lényegesen eltér attól, ahogyan több európai kormányfő tekint rá. A választók egy része éppen Sánchez konfrontatívabb fellépését értékeli pozitívan; különösen az Egyesült Államokkal és Trumppal szembeni határozott fellépése járult hozzá népszerűségéhez.
NZS/Felvidék.ma/vg.hu
