Tagállami nyomásra az Európai Bizottság fellépésének fokozását ígérte az illegális migrációval szemben a ceutai válság nyomán: a következő hónapokban változtatásokat fogadhatnak el, amelyeket Ursula von der Leyen bizottsági elnök az EU helyzetéről szóló beszédében be is jelenthet.
A július 30-ai események jelentették az elmúlt évek legnagyobb migrációs hullámát: két nap alatt mintegy 80 ezren léptek be a spanyol exklávéba. Ennek hatására az uniós szintű jogrendben a migrációs szabályok szigorítását helyezzék kilátásba. Az Euronewsnak nyilatkozó több uniós tisztviselő, diplomata és európai parlamenti képviselő szerint most három új lehetőség van napirenden az uniós blokk külső határainak megerősítésére és az illegális bevándorlók visszaküldésére.
A jelenleg tárgyalt javaslat a menedékjogi szabályok ideiglenes felfüggesztéséről szól arra az esetre, ha hirtelen tömegesen érkeznek illegális bevándorlók egy tagállamba. Ez azt jelentené, hogy az uniós országoknak nem lenne többé kötelező feldolgozniuk azoknak az embereknek a menedékkérelmeit, akik a ceutaihoz hasonlóan illegálisan lépnek be a területükre.
A jelenlegi szabályok szerint bármely, egy uniós ország területén tartózkodó külföldi állampolgárnak joga van menedéket kérni, függetlenül attól, hogyan került Európába.
A változtatást azok a tagállamok sürgetik, amelyek az elmúlt években már maguk is hoztak hasonló intézkedéseket. Görögország például 2025 júliusában három hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek elbírálását a Líbiából tengeren érkező migránsok esetében.
Ez előrelépést jelentene a menedékjog szigorításában a júniusban hatályba lépett új szabályok után, melyek felgyorsították a biztonságosnak minősített országokból érkezőkkel kapcsolatos eljárást.
Az Európai Bizottság régóta tervezi a Frontex határőrizeti ügynökség hatásköreinek és létszámának növelését. A Frontex emellett 12 milliárd eurót kaphat az EU következő hétéves költségvetéséből, ami duplája a korábbi keretnek. Az ügynökség mandátumának átfogó reformja az év végére várható, a részletek egyelőre nem ismertek.
A rendelet által lehetővé tett kitoloncoló központok egy másik olyan területet jelentenek, ahol a Bizottság merész lépésre készülhet. A jogszabály széles mozgásteret ad a tagállamoknak abban, hogyan kössenek megállapodásokat azon harmadik országokkal, amelyekben az úgynevezett visszaküldési központokat helyeznék el, ahová a kiutasított migránsokat szállíthatják, majd a kitoloncolásukat onnan hajtják végre – ennek egyik legismertebb példája az Olaszország és Albánia közötti szerződés. Öt uniós tagállam már előrehaladott tárgyalásokat folytat néhány partnerországgal – amelyek nevét nem hozták nyilvánosságra – azzal a céllal, hogy 2026-ra megkezdjék a kitoloncolásokat.
A jelenlegi szabályok nem számolnak uniós pénzügyi szerepvállalással ezekben a megállapodásokban. A visszaküldési központok finanszírozása teljes egészében a nemzeti kormányokat terheli, amelyek emellett további forrásokat, kereskedelmi partnerségeket vagy más ösztönzőket is felajánlhatnak a partnerországoknak.
Lényeges újdonság egy olyan ígéret lehet, hogy a központok finanszírozása az uniós költségvetésből történik, a Bizottság javaslata pedig 74 milliárd eurót különítene el a migráció kezelésére 2028 és 2034 között.
Nos, hosszú évek elhibázott migrációs politikáját követően a „willkommen”-től végre talán eljutunk oda, hogy az EU és a tagállamok célja nem a befogadás, hanem a kiutasítás egyszerűsítése lesz, a súlypont pedig a kitoncolás felé mozdul el. Csakhogy Európának sajnos minden szempontból nagy árat kell fizetnie a késedelemért, ráadásul félő, hogy minden egyes vérszegény szigorítás a nehézkes európai bürokratikus rendszer reménytelen erőfeszítése lesz a nemzetközi civil szervezetek, emberkereskedelmi hálózatok és terrorszervezetek háttértámogatását élvező, a szabályozást könnyedén kijátszó tömegekkel.
NZS/Felvidék.ma/Euronews.hu
