Az EU-tagállamok kormányait tömörítő Tanács véglegesen jóváhagyta azokat az új uniós szabályokat, amelyek célja az EU-ban jogszerű tartózkodási engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárok hatékonyabb visszaküldése.
A csütörtöki tanácsi közlemény szerint az új szabályozás uniós szintű eljárásokat határoz meg a visszaküldésekre, kötelezettségeket ír elő az EU-ban tartózkodási joggal nem rendelkező személyek számára, és szigorúbb rendelkezéseket vezet be a biztonsági kockázatot jelentő emberek esetében. A rendelet emellett lehetővé teszi, hogy a tagállamok az Európai Unión kívüli országokban úgynevezett visszatérési központokat hozzanak létre.
A Tanács hangsúlyozta: valamennyi visszaküldéssel kapcsolatos intézkedést az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával kell végrehajtani.
A rendelet értelmében azoknak a nem uniós állampolgároknak, akiknek nincs joguk az EU-ban maradni, el kell hagyniuk az érintett tagállamot, és együtt kell működniük a hatóságokkal.
Az együttműködési kötelezettség megsértése szankciókat vonhat maga után. A nemzeti jogtól függően ezek között szerepelhet bizonyos juttatások csökkentése, az önkéntes visszatérést ösztönző kedvezmények megtagadása, pénzbírság, illetve, ahol ezt a nemzeti jog lehetővé teszi, büntetőjogi szankció is.
Az új szabályok bevezetik az európai kiutasítási határozatot, egy olyan nyomtatványt, amelyen a tagállamoknak fel kell tüntetniük a kiutasítási határozat főbb elemeit.
Ez biztosítja a tagállamok számára a szükséges információkat ahhoz, hogy elismerhessék a más tagállamok által kiadott kiutasítási határozatokat. A kiutasítási határozatok kölcsönös elismerése egyelőre önkéntes marad, és az új szabályok hatálybalépését követő három év múlva felülvizsgálják. A bizottság ezt követően jogalkotási javaslatot terjeszthet elő a kölcsönös elismerés kötelezővé tételére.
Külön rendelkezések vonatkoznak majd a biztonsági kockázatot jelentő harmadik országbeli állampolgárokra. A tagállamok indokolt és arányos esetben határozatlan időre szóló beutazási tilalmat rendelhetnek el velük szemben, illetve 24 hónapnál hosszabb ideig is őrizetben tarthatják őket.
A rendelet lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamok az EU területén kívüli országokban létrehozott visszatérési központokba küldjék azokat, akikkel szemben visszaküldési határozatot hoztak.
Ehhez az érintett harmadik országgal megállapodást kell kötni. Ilyen együttműködés csak olyan országgal alakítható ki, amely tiszteletben tartja a nemzetközi emberi jogi normákat és a nemzetközi jog alapelveit. A szabályozás a kísérő nélküli kiskorúakra nem vonatkozik.
A rendeletet az unió hivatalos közlönyében teszik közzé, és a közzétételt követő napon lép hatályba.
MTI/Felvidék.ma
