Az emberi jogoktól hangos az Európai Unió. Tegnapelőtt írták alá azt az alapjogi chartát, amely 2009. január 1-jétől kötelezően védi az abban foglaltak szerinti emberi jogokat és az emberi méltóságot az Európai Unióban. Az utóbbi hetekben és napokban az unió különféle intézményei tiltakoztak az emberi jogok megsértése ellen, elsősorban Oroszországban, ahol a rendőrség – a Magyarországon megszokott, de annál enyhébb módon – feloszlatott egy illegális tüntetést és Garri Kaszparov ellenzéki vezetőt letartóztatta.
Gaudi-Nagy Tamás
Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke és Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője viszont éppen december 10-ét, az Emberjogi Világnapot választotta arra, hogy felhívja a figyelmet: az Európai Unióban emberjogi válság van. Ugyanis, állítja a melléklettel együtt nyolcoldalas, angol nyelvű jelentés, az Európai Unió a világon mindenütt az emberi jogok védőőreként szerepel, kivéve egy helyen: az Európai Unión belül.
A jelentés öt oldalon át részletezi, hogy Magyarországon a Gyurcsány-kormány milyen súlyosan sértette és folyamatosan sérti meg az emberi jogokat. Kezdve azzal, hogy tavaly október 23-án az azonosítót nem viselő rendőrök 14 esetben lőttek úgy, hogy annak eredményeként az áldozatok szeme világa a legtöbb esetben vagy teljesen vagy részlegesen elveszett. 300 embert vetek őrizetbe és tartottak fogva, önkényt alkalmazva. A börtönökben és a Magyar Rádió udvarán a lefogottakat brutálisan megkínozták.
Még ma is több tucat, szintén önkényes alapon indított büntető eljárás van folyamatban ártatlanok ellen. Azokat a bírákat pedig adminisztratív úton büntették, akik másodfokon felmentették azokat, akiket az első fokon a sztálinista perekhez hasonló törvénytelenséggel és sietséggel ítéltek el koncepciós perekben, a brutalitásért, valamint a bizonyítékok eltüntetéséért felelős rendőrök hamis tanúvallomásai alapján.
Az áldozatok magánügye
Ezeket a megdöbbentő és az unióban példa nélküli eseményeket az Európai Unió nem vizsgálta ki, olvasható a jelentésben. Mind a mai napig kormányzati tisztségviselőt vagy magas rangú rendőrt nem vontak felelősségre, illetőleg az elkövetett brutális cselekményekért és az emberi jogok súlyos megsértéséért nem távolítottak el a rendőrségtől.
Morvai Krisztina
A súlyosan sérült áldozatok semmiféle segítséget nem kaptak, ahogyan rehabilitációban vagy kártérítésben sem részesültek a javakban nem szűkölködő Brüsszeltől vagy a magyar kormánytól. A jelentés megjegyzi azt is, hogy a rendőrség rasszista gyűlöletet tanúsítva cigányozott és zsidózott is.
„A jelek szerint az Európai Unió és a magyar kormány a szem elvesztését és egyéb, életre szóló testi sérüléseket, valamint az önkényes alapon történő fogva tartás idején elszenvedett kínzást az áldozatok ‘magánügyének’ tekinti annak ellenére, hogy ezeket az állam okozta az emberi jogok tömeges megsértésével”, áll a jelentésben, amely megjegyzi, hogy a magyar kormány gyakorlatilag teljes mértékben figyelmen kívül hagyta azokat az ajánlásokat, amelyeket az ENSZ Kínzás elleni bizottságának megállapításai tartalmaznak.
A magyar rendőri brutalitással foglalkozó világszervezeti ajánlások – amelyek főbb pontjait a Morvai-Gaudi jelentés melléklete tartalmazza – vonatkoznak a felelősség megállapítására és az áldozatok kártérítésére is. Sem az Európai Unió, sem a magyar kormány – folytatódik a jelentés – semmilyen hatékony lépést nem tett annak érdekében, hogy az unióban általában és különösképpen Magyarországon az emberi jogok hasonló megsértésére a jövőben ne kerüljön sor. Sőt a Gyurcsány-kormány, eddigi gyakorlatát folytatva megfélemlítő taktikával korlátozza a gyülekezés és a kifejezés szabadságát.
A jelentés követeli, hogy az Európai Unió a valóságban is vegye komolyan az emberi jogok betartásának és betartatásának ügyét. Az alkalmanként egyedi példákra is kitérő jelentést lapunk megjelenésének napján elküldte az unió vezető tisztségviselőihez és több politikusnak is azzal, hogy arra, illetőleg az annak nyomán az általunk feltett kérdésekre adjanak választ.
E kérést egyebek között elküldtük Franco Frattininak, az Európai Bizottság alelnökének, aki egyben az igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztosa.
Elküldtük a magyar képviselők közül Szájer Józsefnek, a magyar néppárti delegáció, és Tabajdi Csabának, a magyar szocialista delegáció vezetőjének, valamint Olajos Péter néppárti (MDF) képviselőnek. A kért – tegnap déli – határidőre kizárólag a szocialista Tabajdi Csaba nem küldött választ, ezért lapunk úgy döntött, hogy a jelentést az eredetinél tervezettnél szélesebb körben megismerteti és azzal együtt további válaszokat kér.
Jogsértés esetén sem léphetnek közbe
Frattini bizottsági alelnök szóvivőjén, Friso Roscam-Abbingon keresztül válaszolt a Magyar Nemzet azon kérdéseire, hogy az unió a magyar kormány által elkövetett példátlan jogsértések ügyében eleget tett-e és hogy tervezi-e további lépések megtételét. Azt felelte: az Európai Bizottság felhívta a magyar hatóságok figyelmét az alapvető emberi jogok betartásának fontosságára, és hogy megkérte őket, lássák el a bizottságot információval a tavaly október 26-án történt rendőri erőszak ügyében. A bizottság a magyar hatóságoktól olyan tájékoztatást kapott, hogy az események átfogó, részletes és pártatlan vizsgálatát végzik el, és hogy meghozták a szükséges intézkedéseket. Idén februárban a magyar hatóságok tájékoztatták az Európai Bizottságot a vizsgálat céljából létrehozott magyar külön bizottság jelentéséről. (Gönczöl-jelentés – a szerk.)
E jelentés számos fontos ajánlást tartalmaz a magyar kormány számára, mint az erőszak használatának kezelését („control”) és annak szükségességét, hogy jogi kompenzációt biztosítsanak a zavargások törvénytelen elfojtása vagy olyan rendőrök esetében, akik az arányos erő használatának követelményén túlléptek. A bizottság számára, hangsúlyozta Frattini hivatala, lényeges az igazság kiderítése és a történtekért a felelősség megállapítása, valamint annak biztosítása, hogy ilyen cselekedetekre a jövőben ne kerüljön sor. A bizottság reményét fejezi ki, hogy a „különféle vizsgálati folyamatok nyilvánvalóan hozzájárulnak ehhez”.
A bizottság arról is értesült, hogy a rendőrhatóságok vizsgálatot hajtottak végre, amelynek eredményeit idén júliusban nyilvánosságra hozták. A vizsgálat megjelölte a rendőrség hibáit és megállapította, hogy az erőszak túllépte az arányosság mértékét. Szeptemberben pedig a rendőrség „nem azonosított tagjai ellen törvényi lépésekre került sor”.
Frattiniék hangsúlyozták, hogy a magyar hatóságok által végrehajtott vizsgálat „fejlődési folyamat, amely a különféle ajánlások folyamatosan előre haladó megvalósítását foglalja magában”. A jövőt illetően pedig nyomatékkal hangsúlyozta, hogy „a Bizottság felhatalmazottságának és eszközeinek határain belül tovább halad ezen folyamatban”.
Lapunk azon kérdésére, hogy az Európai Bizottság évkönyveiben volt-e példa arra, hogy bármely tagország kormánya bármikor a Gyurcsány-kormányéhoz hasonló mértékben sértette volna meg az emberi jogokat, és hogy a múltban – ha ilyenre került sor – milyen mértékben reagált az unió, Frattini biztos szóvivője útján elmondta, hogy az Európai Bizottságnak nincs általános felhatalmazottsága arra, hogy az alapvető jogok megsértése esetében közbelépjen. Ezt csak akkor teheti meg, ha az Európai Közösség jogáról van szó. A bizottság egyébként arra sincs felhatalmazva, záródott a kérdésekre adott válasz, hogy összehasonlítsa az alapjogoknak a tagországok által elkövetett megsértésének mértékét.
Megkérdeztük az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetőjét, Martin Schulzot is. Vagyis annak a frakciónak a vezetőjét, amelynek a magyar szocialista képviselők is tagjai. Schulz frakcióvezető sajtósa, Tony Robinson útján a Morvai-Gaudi-jelentésre, valamint az arra vonatkozó, illetőleg azzal kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy a rendőrségre a tagországokban rendszeresen merülnek fel panaszok, mint ahogyan a G8-ak találkozói során is. A sajtós utalt arra is, hogy milyen nagyszabású vizsgálat indult azután, hogy a londoni rendőrség lelőtt egy brazil állampolgárt.
„Demokratikus eljárások vannak arra, hogy az ilyen ügyekkel az egyes országok szintjén foglalkozzanak: Magyarországon rendelkezésre állnak a törvényes és demokratikus folyamatok teljes köre és parlamenti vizsgálat történt, valamint reformokat vezettek be”, olvasható Robinson írásos válaszában.
Schulz sajtósa kifejtette azt is, hogy az Európai Parlament nem arra való, hogy az országos rendőri erőket felügyelje és hozzátette: nincs tudomása arról, hogy az Európai Parlament bármikor is vizsgált bármilyen országos rendőrséggel szemben bármilyen panaszt vagy hogy erre bármikor felkérték volna.
A néppárti/MDF-es Olajos Péter, EP-képviselő a lapunk által feltett kérdésekre tömören válaszolt, és azokat külön, hosszabban kommentálta. Arra a kérdésre, hogy a Morvai-Gaudi jelentés fényében elegendőnek tartja-e az Európai Unió által az ügyben eddig foganatosított intézkedéseit, Olajos egyértelmű – és csupa nagy betűkkel szedett – „NEM”-mel válaszolt. Hozzátette: „Számos esetben láthattuk már, hogy az Unió emberjogi ügyekben nem hatékony”. Azonban, tette hozzá, ezek a rendszer működéséből, belső viszonyaiból következő hiányosságok, kompetencia-problémák eredménye. Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket tartana megfelelőnek, Olajos Péter a Morvai-Gaudi jelentés uniót érintő megállapításának teljes mértékben igazat adva kifejtette: „Az Unió illetékes szerveinek (természetesen megfelelő megkeresés esetén) már rég ki kellett volna vizsgálnia a történéseket, és meg kellett volna hoznia a határozatát. Ennek alapján pedig (a határozat függvényében) szankciókat léptethetett volna életbe.
Olajos Péter arra a kérdésre, hogy belügynek tekinti-e az emberi jogok példátlanul súlyos megsértését egy tagországban, azt felelte: „Sem én, sem a frakcióm, sem pedig az EU nem tekinti a tagországok belügyének az emberi jogok megsértését”.
Szájer József, az európai néppárti képviselőcsoport alelnöke és egyben a magyar néppárti képviselőcsoport vezetője kérdéseinkre küldött válaszában kifejtette, hogy „az Európai Unión belül és azon kívül történt emberjogi sérelmeket kompromisszumok nélkül fel kell tárni”, mint ahogyan azt a delegáció megtette a tavaly október 23-án Magyarországon történtekkel. „Közmeghallgatást tartottunk az Európai Parlamentben, ahol maguk az áldozatok mondhatták el saját történetüket, majd bemutattuk Pesty László ‘Megsebzett ünnep’ című filmjét is”, olvasható Szájer válaszában, aki hozzátette, Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke tavaly október 24-i nyilatkozatában is határozott hangon elítélte a békés tüntetők elleni budapesti rendőri fellépést.
Emlékeztetett arra is, hogy Joseph Daul frakcióvezető néhány hete nyilatkozatot adott ki, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a tavaly őszi eseményekkel kapcsolatban még mindig nem fejeződött be a jogi eljárás. A delegációvezető a jövőre nézve kijelentette: „Az Európai Parlament Jogi Bizottságában (LIBE) minden rendelkezésünkre álló eszközzel fellépünk az ilyen ügyekben”.
Ugyanakkor a képviselő hozzátette: az unió cselekvési lehetőségei sok esetben nem alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez és az unió több évtizedes története más hagyományt alakított ki. Az emberi jogok betartására elsősorban a nemzeti kormányok vállalta felelősséget, teljesítve ez irányú kötelezettségüket. „A Gyurcsány-kormány kínos helyzetbe hozta az Európai Uniót is”, olvasható a válaszban, amely kifejtette, hogy az unióban elképzelhetetlennek tartották, hogy egy kormányzat ilyenekre képes.
Szájer hangsúlyozta: „Az újonnan kialakult helyzetben számunkra nincs más lehetőség, mint a szabadságjogok megalkuvás nélküli betartása és betartatása.” Hozzátette: ezért vállal vezető szerepet a delegáció részéről Gál Kinga képviselőasszony az unió alapjogi Ügynökségének megalakulásában. Ennek az ügynökségnek az EU történetében először lehetősége lesz arra, hogy az emberi jogokat ne csak az Európai Unión kívül, hanem annak tagországaiban is vizsgálhassa, nyilatkozta lapunknak Szájer, aki hozzátette, hogy a Gyurcsány-kormány stílusa, módszerei károsak és nagy mértékben megnehezítik a magyar nemzeti érdekeket érvényesítő munkát.
Magyar Nemzet/FelvidékMa
