Múltidéző

A 20. század elején íródott értékelések alapján Pozsony vármegye állattenyésztését magas színvonalúnak tekinthetjük. A korábbi időszakokhoz képest emelkedő tendenciát mutatott a szarvasmarha-, a sertés-...

Zolcer János könyvbemutatót tartott Kassán június 16-án. A Gorbacsov titkai című kötet második, átdolgozott és bővített kiadását mutatta be a Márai Stúdióban, ahol beszélgetőtársa...

Az alábbiakban Csáky Károly tényfeltáró írását tesszük közzé a Trianoni utáni ipolysági magyar pártokról, képviselőkről, aktivistákról. Sági Farkas István tanár írta a Mit élt át...

A budapesti Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért közösen szervezte a Versailles 100 év távlatából című előadássorozatának rimaszombati állomását. Az előadásokban Trianon okait és következményeit veszik górcső alá, s biztatást nyújtanak a megmaradásunkra.

A Rákóczi-szabadságharc fészke, Dessewffy Arisztid aradi vértanú végső nyughelye, Szinyei Merse Pál és Csontváry Kosztka Tivadar festőművészek, Hamvas Béla filozófus, Maléter Pál 56-os mártír...

A SZAKC péntek délutáni tanácsülését követően került sor tagszervezetünkkel, a Széchenyi Társasággal közösen indított „Versailles 100 év távlatából” című előadássorozat második előadására, melyről Gubík...

Hetvenhat évvel ezelőtt, június 10-én, a 2. világháború befejezése után egy hónappal történt tragikus esemény emlékét hirdeti egy kevesek által ismert emlékkő Dévényújfalu és...

Mint magyarázta: „Én magam 1867-től indítanám a Trianonhoz vezető útról szóló elemzést. Ebben a több mint öt évtizedben felsorolhatjuk azokat a belső (a magyar uralkodó elit hibái, nemegyszer bűnei, az obstrukció, a magyarországi nemzetiségek izgatásai stb.) és a külső (román, cseh és szerb támadások, szabadkőművesség, Seton Watson stb.) okokat, amelyek Trianon felé sodorták a magyarságot.

Napokon belül kezdődik a várva várt, a globális vírushelyzet miatt egyszer már elhalasztott futball Európa-bajnokság. A részben Budapesten megvalósuló világeseményre egy-kettőre elfogytak a jegyek és mind a szlovák, mind a magyar válogatott kerülőúton ugyan, de sikeresen kvalifikálta magát. Remek alkalom ez arra, hogy visszatekintsünk e páratlanul népszerű sportág szigetországi kezdeteire. Hogyan vált a több mint 100 éve ezelőtt lenézett „rugdosósdiból”, egy globális márka, ami több százmillió embert képes a stadionokba csábítani, illetve a képernyők elé ültetni.

Nemrég, a nápolyi kék éggel keretezett május végi napok egyikén lassú léptekkel sétálgattam a római Angyalvár oldalától a Vatikán felé vezető, világszerte ismert  sugárúthoz, a Via della Conciliazione-hoz. Tekintetemet még megmártogattam a Tiberis vagy Tevere folyó nyugodt, zöld vizében, hogy így frissítve látásomat, befogadhassam a temérdek látnivalót, még inkább történelmi idők egymást átfedő szellemi jelenlétét.

Több ízben is beszámoltunk már Sacher, az Esterházyak és egyéb maradandót alkotó hírességek zselízi vonatkozásairól. Mind közül viszont talán a legismertebb Franz Schubert, aki „csupán" két félévet töltött el a Garam menti kisvárosban, mégis azóta úgy emlegetik Zselízt, mint Schubert városa. Sok egyéb érdekesség mellett kevésbé ismert, hogy egy cukrászati specialitás is viseli nevét a fenomenális osztrák zeneszerzőnek.

A Hont megyei néprajzi gyűjtések, illetve az itteni néprajzi muzeológia kicsúcsosodását az 1910-es esztendő, s az ugyanazon év szeptember 24-étől október 2-ig megrendezett Hontvármegyei...