Múltidéző

„Jankó Ágoston mindenütt ott volt, ahol a közérdek javára cselekedni kellett.” Adott egy Pozsony vármegyei nemesi család fia, aki a fel-bakai atyai házat 25 évesen elhagyva...

Olvasom e honlap egyik régebbi tudósításában, hogy „Széchenyi István társadalomformáló tevékenységével ismerkedtek az ipolysági fiatalok.” A budapesti Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös...

Manapság mintha reneszánszát élné a múlt élesztgetése; egyre szaporodnak településeinken az ilyen-olyan kiállítások, gyűjtemények;  tájházakat, falumúzeumokat nyitnak. Az ezekhez hasonló célokra lehet pályázni is, s általában nem nehéz támogatást sem szerezni. Ez nem is baj, s a lehetőségeket ki kell használni.

Idén november 12-én 70 éve annak, hogy Pauler utcai lakásában – nem sokkal 75. születésnapja után – elhunyt a felvidéki magyar irodalom egyik méltatlanul...

Minden valamire való országban „mióta világ a világ” a különböző hadjáratokban, háborúkban elesett katonák sírjait bajtársaik (katonák) ápolják. Nem így van ez Szlovákiában, a világtól...

A történeti adatokból tudjuk, hogy Hidvég vására már 1293-ban a nyilvános kihirdetések egyik színhelye lett. A XIV. század elején egy ideig   Csák Máté birtokában van a helység, aztán Tary Lőrinc birtoklásáról értesülhetünk. Majd  Drégely várának tartozéka, illetve az esztergomi érsekség birtoka lesz a helység.

Portálunkon a napokban tudósítás jelent meg arról, hogy Somorján megújul a Magyar Királyság egyetlen paulánus kolostora. Ennek kapcsán az íráshoz fűzött hozzászólásokban kifogásolták a...

Katonai tiszteletadással a II. világháborúban, Budapest környékén 1944-1945-ben vívott kemény harcok során elesett 19 magyar és 180 német katona földi maradványait helyezték végső nyugalomra...

Már jóval az 1938-as első bécsi döntés előtt, 1937. szeptember 3-án terjedelmes cikket közölt a Prágai Magyar Hírlap a világsajtóban megjelent magyar területi igényekkel...

Hídvég visszacsatolására, avagy ahogy akkor még nevezték: felszabadítására 1938. nov, 8-án került sor. Erről Az Est akkori száma is beszámolt (1938. nov. 10.), megemlítve többek közt, hogy „Ipolyhídvég megszállása után a magyar honvédcsapatok tovább vonultak Nagyfaluba…“  Arról is olvashatunk, hogy „Ipolyhídvég község képviselőtestülete elhatározta, hogy a  templomteret a bevonulás örök emlékére Horthy Miklós térnek nevezik el.“

A csallóközi fiatalember dicséretre méltó módon megállta a helyét a távoli dél-magyarországi megyében. Szívós munkával, valamint a közvetlen környezetében, illetve felettesei körében is számon tartott sikereinek köszönhetően lépésről lépésre haladt előre a pályáján.

Kevés olyan településünk van, ahonnan annyi jeles egyházi személyiség került ki, mint a Hont megyei Ipolyviskről. Az itteni plébánián is megannyi ismert és neves...