A kasza pengéjén megcsillant a napsugár…

Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is, márpedig azt, hogy az új kenyér az asztalra kerülhessen, az aratás nehéz munkája előzte meg, melyet gépek...

Néhány adalék Ipolyhídvég iskolájának XVIII-XIX. századi történetéhez

„Ezen helységnek nincs saját iskolaépülete, hanem a jobbágyok gyermekei az iskolamester házában kapnak oktatást. Ez a ház részben szilárd, részben nem szilárd építőanyagokból épült, szalmával van fedve. Van benne egy szoba a tanítónak, egy másik pedig a tanuló ifjúságnak, van továbbá egy négy beállásos istálló, a fonott sövénnyel elkerített udvaron van egy kis kamra egy kocsiszínnel, a ház mögött egy 1 ¼ pozsonyi mérőnyi dohányföld.”  

Egy vatikáni pletyka

Karol Sidor háborús körülmények közepette képviselte a Szlovák Köztársaságot a Vatikánnál 1939-től 1945-ig. Ennek a háborúnak pedig az volt az egyik jellegzetessége, hogy még...

A selmecbányai kálváriáról

A cikknek azért is örülök, mert apropóján honlapunkon is elmondhatok egyet s mást erről a szent helyről, a széles környék s talán Európa egyik legszebb térhatású kálváriájáról, melynek alapkövét 275 éve, 1744-ben tették le.

A CSEMADOK és én – hetven év távlatából (28.)

Ezerkilencszáznegyvenkilenc március 5-én, Pozsonyban a Belügyi Megbízotti Hivatal épületének koncerttermében, Szlovákia magyarok által lakott területéről mintegy 300 személy jelenlétében megalakították a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók...

Korának zseniális hamisítója, aki lóvá tette az Akadémiát

A Magyar Tudományos Akadémián ugyanis korának nem kisebb személyisége, mint maga Toldy Ferenc mutatta be az 1031-ből származó magyar képes krónikát, s nem kisebb port vert fel az „I. András-korabeli magyar imádság“, melyet egy gyűjtőszenvedéllyel megáldott másik tudósunk, Jerney János időt és fáradságot nem kímélve „megfejtett“, s nem késlekedett közzétenni a Magyar Nyelvkincsek második kötetében.

Főhajtás a gömöri mágusok ivadéka előtt

Jóskával nehéz volt a kommunikáció. Telefonja nem volt. Abban az időben az internet meg nem volt annyira elterjedve, csak a postai levélváltást használtuk véleményünk kicserélésére. Az pedig nehézkes és hosszadalmas volt! Meg aztán, az embernek másfajta elfoglaltsága is akadt. De azért minden cikkét, tanulmányát, versét vagy regénytervezetét megosztotta velem. Ezért is hálával tartozom neki!

A törökkel szembeni helytállásra emlékeztek Paláston

A négyszázhatvanhét évvel ezelőtti palásti csatára emlékeztek augusztus 10-én. Mint a megemlékezésen hangsúlyozták, az 1552. augusztus 10-én és 11-én lezajlott  csata  a kereszténység megtartásának...

A beneši szándékok ma is élnek

„Gazdasági lobbisták lehetetlenítették el a magyar érdekek érvényesítését Szlovákiában” – nyilatkozta Duray Miklós a Mandinernek. A Csemadok Országos Elnökségének volt tagját (1966 decembere és...

Az ószőnyi sziámi ikrek, akiknek csodájára járt a világ

A napokban járta be a világsajtót a hír, miszerint a Cselekvés Alapítvány magyar orvoscsapata sikeresen szétválasztotta Dakkában, Banglades fővárosában azt a bangladesi sziámi ikerpárt,...

A CSEMADOK és én – hetven év távlatából (27.)

Ezerkilencszáznegyvenkilenc március 5-én, Pozsonyban a Belügyi Megbízotti Hivatal épületének koncerttermében, Szlovákia magyarok által lakott területeiről mintegy 300 személy jelenlétében megalakították a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók...

Itt a vég…

A vidám gyermekarcok mindenkor, minden rendszer számára a legjobb propagandát kínálták. Tudták ezt a Vörös Riport propagandistái is, ezért a Vörös Film című lap a bukás...