Az Európai Parlament 2009. január 14-én elfogadta jelentését az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban 2004-2008 között, melyről a vitát a képviselők még a decemberi plenáris ülés alkalmával folytatták le. „Az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik” – áll az EP jelentésében.
A Giusto Catania (olasz) képviselő által jegyzett jelentés 2003 óta az első összefogó jelentés az alapvető emberi jogok témájában, mely az Alapjogi Charta fényében készült el.
A jelentésen belül külön rész foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel, amelyhez Bauer Edit több módosító indítványt terjesztett be, melyeket az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság is jóváhagyott, így sikerült egy progresszív, átfogó javaslatot elfogadtatni. Ezáltal került a jelentésbe az a megfogalmazás is, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelése tekintetében a leghatékonyabb megoldást a szubszidiaritás és önigazgatás elve jelenti. Az anyag rámutat, hogy a legutóbbi bővítés nyomán közel 100 kisebbségi népcsoporttal egészült ki az eddigi körülbelül ötven, amely a 15-tagú unión belül létezett. Nehezményezi továbbá, hogy – „miközben a kisebbségek védelme a koppenhágai (csatlakozási) kritériumok részét képezi – a közösségi politikában nincsenek sem közös kritériumok, sem minimális normák a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan”. Mivel uniós joganyagban nemzeti kisebbségek definíciója sem létezik, a dokumentum javasolja egy ilyen egységes definíció kidolgozását az Európa Tanács 1201-es ajánlása alapján. A tagállamokat felszólítja a regionális vagy kisebbségi nyelvekről szóló európai charta és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ratifikálására, amennyiben azt még nem tették meg.
A szöveg külön figyelmet szentel és „hangsúlyozza a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének és megerősítésének fontosságát” és megállapítja, „hogy az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik”.
A jelentés nagy vihart kavart a parlament berkein belül, mert számos ellentmondásos témát érint. Foglalkozik többek között az esélyegyenlőséggel, az idegengyűlölettel, a fogyatékkal élő személyek jogaival, a gyermekek jogaival csakúgy, mint a szociális jogokkal, a bevándorlási politikával, a terrorizmus elleni küzdelemmel. A jelentés külön részt szentel a roma kérdésnek hangsúlyozva, hogy „a roma közösség különleges védelmet igényel, mivel az Unió kibővítése után az EU egyik legjelentősebb kisebbségévé vált”.
Az elfogadott anyag egy átfogó helyzetképet nyújt az emberi jogok alakulásáról az Európai Unión belül az elmúlt 5 évben és megoldásokat javasol a jövőt tekintve.
(forrás: Bauer Edit képviselői irodája, EP)
