Az Európai Parlament érdemben nem foglalkozott a Hunnia Baráti Kör petíciójával, amelyet 50 000-en írták alá. A petíció beadását követő levélváltás nyomán az Európai Parlament Petíciós Bizottsága arra az álláspontra helyezkedett, hogy Csehország uniós csatlakozásakor már vizsgálták a Beneš-dekrétumok ügyét.
Dr. Juhász Imre válaszlevelében Mr. Marcin Libicki titkár úrnak jelezte, hogy a tárgyi petíció nem Csehországgal kapcsolatos, hanem Szlovákiával. Az említett vizsgálat – a Frowein-report – ugyanis Csehország vonatkozásában vizsgálta a dekrétumokat. Értésére adta, hogy amennyiben figyelmesen elolvasta volna a Petíciót, akkor látta volna, hogy hivatkozott is a tárgyi jelentésre. Kiemelte azt is, hogy Szlovákia semmibe veszi az Európai Unió elsődleges és másodlagos joganyagát.
Arra is emlékeztette, hogy a Petíció több példát is hozott a két egykori társállam – Csehország és Szlovákia – eltérő dekrétumaira, törvényeire és egyéb jogforrásaira, amelyek részben eltérő gyakorlatot valósítottak meg az egykori Csehszlovákia csehországi és szlovákiai szövetségi államában. Ebből következően sem lehet a dekrétumok kérdését egységesen kezelni. Az válasz ismét elutasító volt, és közölték, hogy nincs ok a „file” újra megnyitására.
A Hunnia Baráti Kör még 2008-ban felhívással fordult a magyar nemzet tagjaihoz, hogy aláírásaikkal csatlakozzanak a Beneš-dekrétumok elleni petíciójukhoz, amelyet Münchenben a Szlovák Köztársaság főkonzulátusának és Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek szeretnének átnyújtani. Összefogásra szólították fel az összmagyarságot, hogy tiltakozzanak együtt a szlovák parlament által 2007. szeptember 20-án megerősített beneši dekrétumok érinthetetlenségének kimondása ellen! Nemzetünket nem terheli és nem terhelheti a kollektív bűnősség szelleme, amely az egyetemes emberi jogokkal öszeegyeztethetetlen! – áll a felhívásban, amelyet a Hunnia Baráti Kör fogalmazott meg a világhálón.
Felvidék Ma
