Ez az autó egy ikerpár egyik tagja, a másik a Hyundai i30 Combi. A testvérnél meghagyták a puttonyos verzió hagyományos elnevezését, a Kiáé a hangzatosabb Sportswagon rövidítését kapta.
Mindkettő az ugyancsak testvérmodell ötajtós alaptípus második generációjából építkezik. A Hyundai i30 Combit már teszteltük, a Kia cee’d SW most került sorra.
Alaktan
Ha az i30-asról azt írtuk, hogy „a legszebb kombik egyike”, ezt az állítást egy az egyben átmásolhatjuk ide. Ami azonban nem azt jelenti, hogy a két autó teljesen egyforma, illetve hogy csak a márkajelzés különbözteti meg őket. A cee’d formatervezői például találtak helyet még két pici oldalablaknak a visszapillantó tükrök előtt, bár gyakorlati jelentőségük a nullával egyenlő. Elülső maszk dolgában a Kia, hátsó lámpákéban a Hyundai áll jobban, és az összehasonlítást azzal zárhatjuk rövidre, hogy egészében véve a Kiáé az européerebb dizájn. Tesztautónkat feláras,17 hüvelykes, króm+füstszínű keréktárcsák és ugyancsak opciós 225/45-ös gumiabroncsok tették még attraktívabbá.
Belvilág
Az autó műszerfala, a középső részt is beleértve mutatós, egyben jól áttekinthető. Engem személy szerint a zongoralakkozású rész, illetve a három kijelző vadító vörös színe zavart, de erre ráfogható, hogy ízlés dolga. Szép darab a volán, a rengeteg gomb között viszonylag gyorsan megtanulható a tájékozódás. A kettős színkombinációjú (opciós) bőrülések nemcsak a beltér leglátványosabb elemei, hanem nagyok és kényelmesek is. Középső kartámla elöl és hátul is van, rakodóboksszal, illetve pohártartókkal kiegészítve. A koffer alapon is nagyobb, mint fél köbméter, bővítve a másfelet is jócskán meghaladja. Padlója alatt további ötletes rakodózugokat találunk. Ezen a szereltségi szinten – értsd: a legmagasabbikon – standard tartozéka a háló és a síneken csúsztatható rögzítő/térelválasztó elem. S ha már a szereltségnél tartunk, a legmagasabb TX fokozat értékesebb tételei az alacsonyabb szinteken is elérhető teljes körű elektronikus menetszabályozáson, sima légkondin, tempomaton, háromfokozatú kormányszervón és digitális bemenetű, 6 hangszórós hifin felül a kétzónás klíma, a guminyomás-ellenőrző automatika, a hátsó parkolószenzorok, a fényszenzor, a fűthető elülső ülések és volán. Az opciós holmi közül az elektromosan állítható vezetőülést, bőrkárpitozást, xenonégős fényszórókat, sávelhagyásra figyelmeztető rendszert és kulcs nélküli indítást tartalmazó, 2690 eurós Lux csomag érdemel említést.
Az országúton
Tesztautónk az erősebbik, közvetlen befecskendezéses benzinmotorral volt felszerelve, amelyhez a márka új, hatfokozatú DTC automata váltója csatlakozott (feláras holmi, ehhez a motorhoz 1600 euróért rendelhető meg). A motor a durván magas papír-nyomatékcsúcsot meghazudtolóan rugalmas, fogyasztása pedig – a gyári adatok közvetlen közelében mozog! Egyedül azt lehet neki felróni, hogy magasabb fordulatszámon túl hangos. A váltóban külön-külön kuplung kezeli a páros és páratlan fokozatokat, ami rendkívül gyors és sima kapcsolásokat eredményez. A szerkezet igen tanulékony, gyorsan alkalmazkodik a vezetési stílushoz, erőteljes gázadásra pedig képes akár 3 fokozatot is visszaugrani. Természetesen „kézi” rezsime is van, amikor vagy a kar billegetésével, vagy a volán mögötti fülekkel válthatunk. A futómű elöl MacPherson, hátul multilink, magyarra fordítva a legkorszerűbb konstrukciók közé tartozik. Ennek megfelelőek az autó menettulajdonságai is, amelyek a kombi kasztni eredendően nagy hátsó túlnyúlása ellenére biztonságosak és kiszámíthatók.
Vas Gyula (A szerző felvételei)
{phocagallery view=category|categoryid=846|limitstart=0|limitcount=0|displayname=0}
ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1591 cm3
Teljesítmény: 99 kW (135 LE)/6300min-1
Nyomaték: 164 Nm/4850min-1
Sebességváltó: hatfokozatú automata
Legnagyobb sebesség: 192 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 11,1 s
Csomagtér: 510–1642 l
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 8,2/5,1/6,3 l/100 km
Ár: 20 190 euró*
Az alapmodell ára: 14 290 euró
* hatfokozatú kézi váltóval
