Néhány év elteltével sem képes világosan megfogalmazni, alkotmányellenes-e, hogy azt a szlovák állampolgárt, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, megfosztják a szlováktól, avagy sem – jelentette ki a TASR hírügynökségnek Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.
Szeptember 17-én az Alkotmánybíróság Ivetta Macejková elnökletével ugyanis formai okokra hivatkozva elutasította azt, az állampolgársági törvény alkotmányellenességével kapcsolatos beadványt, amelyet 30 parlamenti képviselő írt alá. Nem akadt elegendő alkotmánybíró ugyanis, aki a törvény alkotmányossága vagy alkotmányellenessége mellett letette volna a voksát, az Alkotmánybíróság elnöke, Ivetta Macejková szerint viszont csak az alkotmánybírák többségi szavazatával hozható döntés.
Bugár Béla (Most-Híd) elmondta, továbbra is ragaszkodnak ahhoz a véleményükhöz, hogy a törvény alkotmányellenes, ezért pártja további, nemzetközi szintű lépéseket fontolgat.
Pavol Zajacnak, a KDH frakcióvezetőjének is meggyőződése, hogy az a törvény, amelyik szlovák állampolgárokat foszt meg az állampolgárságuktól, nem jó. „A kettős állampolgárság a modern Európában teljesen szokványos dolog” – fogalmazott Zajac.
A szeptember 17-i döntés nem igazán vált az Alkotmánybíróság javára, vélekedik Martin Poliačik (SaS).
„Az Alkotmánybíróság alibista álláspontra helyezkedett. Még mindig nem tudjuk, hogy rendben van-e, ha megfosztják az állampolgárságuktól azokat az embereket, akik Szlovákiában születtek, egész életükben itt éltek, tanultak, dolgoztak, és még mindig itt élnek, csak azért, mert felvették egy másik ország állampolgárságát” – jelentette ki az ellenzéki képviselő.
Miroslav Beblavý (Háló) független képviselő úgy véli, az embereknek joguk van a kettős állampolgársághoz, ha az mindennapi életükkel összefügg. „A jelenlegi törvényen az nem tetszik nekem, hogy olyan embereket, akik például Csehországban vagy Amerikában, élnek megfosztanak a szlovák útlevelétől, ha annak a másik országnak az állampolgárságát is akarják” – mondta.
Beblavý meghagyná azok szlovák állampolgárságát, akik hosszabb ideje külföldön élnek, és fel akarják venni annak az országnak az állampolgárságát is, ahol élnek. Az állampolgárság megítélésének azonban véleménye szerint kötődnie kellene az adott országhoz való valamilyen viszonyhoz. „Az útleveleket nem kellene csak úgy osztogatni, mert az a nemzetközi kapcsolatokban bonyodalmakhoz vezethet” – fogalmazott.
Az állampolgársági törvény 2010-ben elfogadott módosításának enyhítésével jelenleg a belügyminisztérium foglalkozik. Az előkészületben lévő törvénymódosítás alapján az állandó lakóhelyhez kötnék az idegen állampolgárság megszerzését, azaz ebben az esetben a szlovák polgár más ország állampolgárságának felvétele esetén nem veszítené el a szlovákot.
Pavol Zajac arra szólította fel Robert Kaliňák (Smer-SD) belügyminisztert, hogy terjessze már a parlament elő a szóban forgó indítványt. Bugár Kaliňák törvénymódosító javaslatát egyenesen Colombo felügyelő feleségéhez hasonlította, ugyanis a felügyelő is állandóan beszél róla, de még soha senki sem látta.
Az első Fico-kormány idején, 2010-ben a magyar könnyített honosítási eljárásra válaszreakcióként elfogadott jogszabály értelmében az eddig eltelt több mint négy év alatt 886 polgárt fosztottak meg a szlovák állampolgárságától.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48666,48665,48655″}
