Kedves Barátom! Üdvözletemet küldöm Nagymegyerről. Igen, idén is ide tértünk vissza, mint az elmúlt tizenöt évben mindig. Helyes kis városka ez, fürdője kiváló, szeretünk ide járni.
Képzeld, épp itt tartózkodásunk alatt tartották az önkormányzati választásokat.
Ismersz, szeretek tájékozódni, így megkérdeztem szállásadónkat, mi lett az eredmény. Azt hittem, csak a bolondját akarta járatni velem, mikor azt mesélte, hogy a város polgármestere ugyanaz lett, akiről még 2007-ben meséltem neked. Ő volt az első polgármester Szlovákiában, akit a bíróság jogerősen elítélt, nem is akármiért, korrupcióért.
Gondoltam visszakérdezek, hátha rájön, hiszem is, nem is, amit mond. Ki vagy kik azok, akik beállnak egy priuszos polgármesterjelölt mögé? Á, nálunk most mindenki független, ő is függetlenként indult, de aztán állítólag a Most-Híd megtámogatta.
Na, gondoltam, ezek se találtak maguknak jobb jelöltet? Vendéglátóm kicsit elgondolkodva mondta, hogy ő sem igazán értette a dolgot. Egyszer függetlennek mondta magát, máskor a Most-Híd jelöltjének tűnt, de igazából mindegy is. „Gondolom, kellett statisztikai adatjavítónak” – summázta idős szállásadóm. Nagymegyeren a „mi emberünk” van, mindegy az, hogy milyen.
Furdalt a kíváncsiság, mi volt az, amit ez az ember kínált a városnak, hogy előélete ellenére is rászavaztak.
„Hát, nem engedi ide a dánt” – mondta jól értesült ismerősöm, nem lesz itt disznófarm. „Nem engedi ide?” – kérdeztem – „én már régóta járok Megyerre, a dánról már vagy tíz éve mondják, hogy idetelepült és gazdálkodik.” „Szóval nem lesz büdös a városban, de mit tervez még?” – érdeklődtem. „Hát, azt még most nem tudjuk, majd kiderül…”
Hát, ilyen furcsaságokkal találja magát szembe a kiránduló, de azért ez ne szegje kedved, a város attól még kedves és barátságos. Ajánlom hát nektek is. Érdemes odafigyelni rá!
Katona Tamás, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49912″}
