Egy ideig úgy tűnt, ismét belső küzdelmek rázhatják meg a liberális SaS-t. Az a hír járta ugyanis, hogy Richard Sulíkot Jozef Mihál szeretné váltani az elnöki poszton. Amikor három évvel ezelőtt Jozef Kollár egyszer már megpróbálkozott ezzel, a küzdelem kis híján a párt felbomlásával végződött. A pártból akkor Kolláron kívül további négy honatya és mintegy 75 párttag távozott. A politológusok már a vészharangot kongatták, és a liberális projekt végéről beszéltek.
Végül aztán semmi ilyesmi nem történt. Sulíkék nemcsak hogy túlélték, hanem az idei márciusi parlamenti választásból ellenzéki győztesként kerültek ki. Így aztán a liberálisok helyzete ma teljesen más, mint az elszúrt 2012-es parlamenti választás után volt. Ennek ellenére, déjá vu érzést élhettünk át, amikor elterjedt a hír, hogy Jozef Mihál azt fontolgatja, szembemegy Sulíkkal, aki a legutóbbi parlamenti választáson 12 százalékos eredményre tornázta fel a pártját.
Mihál a média hasábjain sem kímélte a párt elnökét, ami csak fokozta a déjá vu érzésünket, bírálta Sulík álláspontját a szélsőjobb Mi Szlovákiánk Néppárttal szemben, mint ahogyan azt is, hogy a brüsszeli európai parlamenti képviselőséget választotta a nemzeti parlament helyett, no meg azt is, hogy jelenleg csak a párt gazdasági imidzsének építése folyik. Így aztán nem meglepő, hogy a média hasábjain különböző találgatások láttak napvilágot a liberális párt jövőjével kapcsolatban.
A Smer az igazi ellenfél
Ezeknek a végére tett pontot Mihál, amikor bejelentette, nem indul az SaS elnöki tisztjéért. „Megerősödött az a nézetem, hogy egy nótát kell fújnunk” – jelentette ki Mihál. Azt mondja, nem bocsátaná meg magának, ha a liberálisok miatta maradnának alul a politikai küzdelemben. Az SaS alelnökeként ugyanis azt tartja, nem önmaguk miatt politizálnak, hanem azért, hogy jobbra változtassák Szlovákia helyzetét.
„Megegyeztünk Jozeffel. Mindketten tudatosítjuk, hogy a mi ellenfelünk a Smer, és azt akarjuk, hogy az SaS átvegye a felelősséget (az ország sorsáért) a következő parlamenti választás után. S nem biztos, hogy az négy év múlva lesz” – jelentette ki Richard Sulík pártelnök a sajtótájékoztatóján.
Egyúttal ismételten megerősítette azt is, hogy a liberálisok közt ugyancsak különbözőek a nézetek, amit azonban maga nem tart gondnak, sokkal inkább pozitívumnak. „Annak is köszönhető ez, hogy nyitott párt vagyunk” – mondta.
Mihál azt állítja, hosszasan elbeszélgettek Sulíkkal, és mindent tisztáztak. Kizárta annak lehetőségét, hogy a pártban szakadásra kerülne sor, és azt is megerősítette, hogy tagja marad az SaS képviselői klubjának.
Hatalmi játék a rendkívüli kongresszus?
Richard Sulík május 16-án bejelentette, lemond a pártelnöki posztjáról, ám a június 11-ére összehívott rendkívüli kongresszuson újraindul. Az SaS elnöke pártja negatív mediális láttatásával indokolta a döntését azután, hogy Mihál bejelentette, fontolgatja a pártelnöki jelölését, amelyre az eredetileg egy év múlva esedékes közgyűlésen kerülhetett volna sor.
Sulík a sajtótájékoztatóján azt is kijelentette, már ma elmondható, hogy a párt a kongresszus után is jobboldali és liberális párt marad. A párt mindkét vezető képviselője úgy tartja, nem lenne jó, ha pártkérdések kötnék le az erőiket, azt várják ugyanis, hogy a koalíciós partnerek közt súrlódások lesznek, amelyek akár előrehozott parlamenti választásokhoz is vezethetnek.
Juraj Hrabko publicista még Jozef Mihál döntésének bejelentése előtt azonban úgy nyilatkozott a TABLET.TV-nek, ha Mihál úgy dönt, mégsem indul az elnöki tisztért, Sulík kezdeményezése a rendkívüli kongresszusi ülésre ostobaságnak tűnhet. Szerinte ugyanis ez esetben „nyilvánvalóvá válik, hogy Richard Sulík csak saját maga miatt hívta össze a rendkívüli közgyűlést, hogy megerősítse a pártelnöki tisztségét”.
Hrabko szerint a rendkívüli közgyűlés összehívását mással indokolni, mint a hatalmi játékkal, nem igazán lehet. Lehet, hogy nem akarja kivárni a 2017-ben esedékes rendes kongresszust, elképzelhető ugyanis, hogy Mihál addig esetleg átértékelné a döntését, és mégiscsak elindulna az SaS elnöki posztjáért.
„De azt szintén feltételezhetnénk, hogy csak azért, mert Sulík először megígérte, hogy nem indul az európai parlamenti választáson, amit nem tartott be, másodszor meg azért, mert azt mondta, hogy többet már nem indul az SaS elnöki posztjáért” – fogalmazott Hrabko.
(Felvidék.Ma/TASR/aktuality.sk/noviny.sk)
