Nemegyszer alkotmányellenesen szavaztak, most meg alkotmánybírák lennének. Andrej Kiska köztársasági elnök szerint azonban sem Mojmír Mamojka, sem Jana Laššáková nem méltó a tisztségre, ezért mindketten „piros lapot” kaptak tőle. A súlyos indokokat, amiért elutasította a kinevezésüket, Kiska levélben küldte meg mindkettőjüknek – írja a Denník N napilap.
Mamojkát például azért bírálja az államfő, mert majdnem hússzor szavazott olyan törvénymódosító indítvány mellett, amelyről nyilvánvaló volt, hogy alkotmányellenes. A nyilvánosság egy részének tiltakozása ellenére szavazatával hozzájárult ahhoz, hogy azok keresztülmenjenek a törvényhozáson. Azt, hogy sértik az alkotmányt, később az alkotmánybíróság is megerősítette.
„Ezzel a szavazással kapcsolatban Ön úgy nyilatkozott, hogy a parlamentben képviselőként viselkedett, az alkotmánybíróságon azonban meg szeretne feledkezni arról, hogyan szavazott képviselőként. Ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy az alkotmány értelmezése gyakran vélemény kérdése” – olvasható Kiska Mamojkának írt levelében.
Az államfő szerint a szavazások során tanúsított többéves hozzáállásából az következik, hogy nem szavazott a legjobb meggyőződése szerint, függetlenül és pártatlanul. Így nincs garancia arra, hogy független és pártatlan döntéseket hozna alkotmánybíróként. „Az érve, hogy léteznek különböző vélemények az alkotmányt illetően, elfogadhatatlan” – fogalmazott Kiska.
Az első Fico-kormány idején például Mamojka megszavazta azt a törvénymódosító indítványt, amely az állam számára megkönnyítette az autópályák és gyorsforgalmi utak alatti földterületek kisajátítását. Hogy azok gyorsabban megépülhessenek, már a magántulajdonban lévő földeken elkezdték az építkezést. Maga az indítvány akkori beterjesztője, Ľubomír Vážny (Smer) is elismerte, hogy a szabályok az alkotmányosságot súrolják. Az alkotmánybíróság azután később elismerte, hogy a szóban forgó szabályok alkotmányellenesek voltak, amire több tízezer ember fizetett rá.
Mamojka, aki ma már nem aktív politikus, hanem a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem jogi karának dékánja, Kiska levelére nem kívánt reagálni, csak annyit mondott, tiszteletben tartja az államfő döntését, akinek jogában állt ilyen döntést hozni.
Laššáková, a sima jogász
Hasonlóképpen kritikus volt az államfő Jana Laššákovával szemben, aki jelenleg is a Smer parlamenti képviselője. Kiska szerint a képviselő asszonynak nincsenek meg az előfeltételei ahhoz, hogy alkotmánybíró legyen, mivel jogi területen semmilyen jelentősebb eredménnyel nem rendelkezik.
„Semmilyen általános jogi elismertség vagy népszerűség nem fűződik az Ön nevéhez, akadémiai területen sem működött soha” – fogalmazott a neki írt levelében Kiska. Az államfő szerint Laššáková szakmai életrajzából semmilyen magas vagy legalább magasabb jogi tisztség vagy ténykedés nem olvasható ki, sohasem foglalkozott az alkotmányjoggal, semmilyen beadvánnyal nem élt az Alkotmánybíróság előtt, még a parlament alkotmányjogi bizottságának tagjaként sem.
A hatvannégy éves parlamenti képviselő az előző választási időszakban a Smer képviselőcsoportjának elnöke volt, és többek közt arról volt nevezetes, hogy a hüvelykujjával jelezte mindig pártja képviselőinek, hogyan szavazzanak.
De Laššákovának is szóvá teszi az államfő, hogy megszavazott olyan törvénymódosításokat, amelyek csak papírfecninek nézték az Alkotmányt. Többek közt ő is megszavazta az autópálya-építést felgyorsító alkotmányellenes földkisajátító szabályokat. Az államfő nem fogadta el Laššáková indoklását, miszerint a kormány volt felelős a módosító indítványok alkotmányellenességének megítéléséért, és ő „jóhiszeműen” szavazott rájuk. Kiska szerint ez a fajta parlamenti viselkedés sem garancia a független és pártatlan alkotmánybírói döntésekre.
Nincs megoldás a láthatáron
Andrej Kiska júliusban további neveket söpört le az asztalról, akiket a parlament korábban jelölt. Az új alkotmánybírók ügye már két éve húzódik, jelenleg csak 10 alkotmánybíró van az alkotmánybíróságon a 13 helyett. A három szabad helyre az alkotmány értelmében a parlament hat jelöltet adhat az államfőnek, hogy legyen miből válogatnia. Az alkotmánybírákat 12 évre nevezik ki.
Kiska úgy véli, az alkotmánybíróságra olyan bíróknak kellene kerülniük, akik kezdettől fogva képesek lesznek szakszerű módon betölteni ezt a fontos tisztséget. A jelöltek képzettségi előfeltételeiről is szól majd az az alkotmányos törvényjavaslat, amelyet Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter készít elő, ám a tárca szóvivője szerint jelenleg még vita tárgyát képezi.
(Felvidék.ma/Denník N)
