Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az egészségügyi szakemberek évek óta azzal riogatnak, hogy a túlzásba vitt antibiotikum-fogyasztásnak komoly következményei lesznek. A betegségeket okozó baktériumok ellenállóvá válnak, és akár a banális betegségeknek is lehetnek végzetes következményei. A WHO adatai szerint az esetek 40 százalékában feleslegesen írják fel a betegnek az antibiotikumot.
Nem egy szlovákiai fórumon hangsúlyozták már eddig is a túlzott antibiotikum-fogyasztás veszélyeit, ám ezt mintha maguk a legkompetensebbek, az orvosok nem hallanák meg. Mi másról tanúskodhatna különben a tény, hogy tavaly 3,9 millió doboz antibiotikumot írtak elő betegeiknek.
S mivel az egészségbiztosítók nem követelik meg tőlük, hogy előtte elvégezzék az ún. CRP-tesztet, ettől többnyire el is tekintenek. A legtöbbször tehát találomra, ha úgy tetszik, vaktában írják fel a tünetekre az antibiotikumot.
Pedig ez az egyszerű teszt – akár már egy csepp ujjbegyből vett vérből – képes kimutatni, hogy az adott megbetegedést baktérium vagy vírus okozza-e. Ha vírus, nincs szükség az antibiotikum felírására, hiszen az ellen teljesen hatástalan.
A minisztérium változást akar
Az egészségügyi minisztérium a jövőben nagyobb nyomást akar gyakorolni a háziorvosokra. A cél megelőzni a felesleges antibiotikum-szedést és általánossá tenni a CRP-tesztelést. Maguk az orvosok is elismerik, hogy sokszor találomra írják ki ezt a gyógyszert és sejtésüket laboratóriumi vizsgálattal is szükséges (volna) alátámasztani.
Nem egyértelmű a biztosítók hozzáállása sem a teszteléshez. Tavaly az Általános Egészségbiztosító betegeinek összesen 2,3 millió doboz antibiotikumot írtak fel az orvosok. Pedig fizeti a tesztelést. Ráadásul a biztosító 2015-ben bevezette azt az újdonságot, hogy azokat az orvosokat, akik a gyógyszerfelírásban és a laboratóriumi diagnosztikában hatékonyabbak és rugalmasabbak, megjutalmazza. Úgy látszik, ez sem eléggé motiváló a doktorok számára.
Az Union biztosító azoknak az orvosoknak fizet a CRP-tesztelésért, akik rendelkeznek az elvégzéséhez szükséges eszközökkel, de szintén nem követeli meg a tesztelést. Tavaly 354 ezer doboz antibiotikumot írtak fel az orvosok. A biztosítónak nincs eszköze arra, hogy azt vizsgálja, vajon hány esetben történt indokolatlan, vagyis felesleges receptfelírás.
A Dôvera magánbiztosító a körzeti orvosoknak a fejkvóta részeként, a gyermekorvosoknak pedig azon felül fizeti a tesztelést. Tavaly 1,2 millió doboz antibiotikumot írtak fel betegeiknek az orvosok.
Ha nem vigyázunk, nem lesz hatékony gyógyszerünk
A felsorolt példák talán szemléltetik, hogy bár elvileg nincs komolyabb akadálya, hogy a háziorvosok napi rutinjukká tegyék a CRP-tesztelést, talán kényelmi szempontból, vagy a nagy betegszámra, a leterheltségre hivatkozva mégsem teszik.
A minisztérium ezért a jövőben még inkább arra fog törekedni, hogy elérje, kevesebb antibiotikumot írjanak fel az orvosok. Ehhez a doktorok továbbképzésére lesz szükség. A tárca azonban jóval nagyobb figyelmet kíván szentelni a közvélemény tájékoztatására is.
Legfőbb ideje, hiszen az emberek többsége bizony még ma is szinte kiköveteli az orvosi rendelőben az antibiotikum felírását. De sokan attól sem riadnak vissza, hogy egészségügyi panaszok esetén saját maguknak „írják fel” a veszélyes gyógyszert. Még szomorúbb, amikor egy anyuka azzal viszi orvoshoz a gyerekét, hogy írja fel neki a háromnapos antibiotikumot, mert ő nem maradhat vele otthon, kidobnák a munkahelyéről… Sokan az antibiotikumra csak úgy tekintenek, mint afféle láz- vagy fájdalomcsillapítóra. Pedig nem az!
Az antibiotikum rezisztencia következtében könnyen előfordulhat, hogy néhány év múlva számos baktériumtörzs ellen nem lesz hatékony gyógyszerünk. Akkor pedig akár egy tüdőgyulladásba is bele lehet majd halni. Hacsak nem fejlesztenek ki addig hatékony, modern antibiotikumfajtákat a kutatók. Annál is inkább, mert a gyógyszerkutatás ezen területe igencsak el volt hanyagolva az utóbbi időben.
Szlovákiának mindenképpen illene élen járnia az antibiotikum-fogyasztás csökkentésében, elvégre EU-s elnöksége alatt ez volt az egyik egészségügyi húzótéma.
(Forrás:TASR)
