Nem első alkalommal került sor szócsatára az MKP és a Híd között a Gombaszögi Nyári Táborban. A hét év utáni együttműködés fényében zajló idei konstruktív beszélgetés felei, Menyhárt József, az MKP elnöke és Ravasz Ábel, a Híd alelnöke voltak.
A felvidékiek egy szlovákiai magyar és egy vegyes párt javára adhatják le voksukat, ami közösségünk kettészakadását is eredményezte az elmúlt hét évben. Ennek oka, hogy politikai és társadalmi életünket gyakran csípős viták fűszerezik. Az MKP új vezetősége viszont együttműködést kezdeményezett és kis lépésekben halad az egységes magyar közösség felé.
Az MKP parlamenten kívül, mégis erősödve, a Híd kormánypozícióból nyilatkozott az elmúlt évről
„Egy évvel ezelőtt tervekkel, elgondolásokkal jöttem a Gombaszögi Nyári Táborba. Most az MKP nevében elmondhatom, mi az, amit letettünk erre az asztalra. Mi nemcsak egy párt vagyunk, hanem egy erős, regionálisan működő közösség. Nincs olyan esemény, amelyből ne tudnánk felállni. Szerintem a terepmunka a lényeg, csak az a párt van jelen, amely meghallja a régió problémáit. Folyamatos országjáró túrát valósítunk meg. Ez a párt előbb tisztújított, aztán választott elnököt, ennek is köszönhető, hogy rugalmasabbak lettünk“– hangzottak Menyhárt József szavai, aki elmondta, hogy az MKP fellépett a klasszikus nemzetpolitikai kérdések terén is, és nagyon fontosnak tartja a felvidéki iskolamegtartás ügyét. De felhívta a figyelmet a belső migráció jelenlétére és veszélyére is. „Csak akkor lehet erős közösséget megtartani, ha az erős gazdasági alapokon áll. A déli járások elszegényedése tény, ezt meg kell oldanunk, mert ha nem lépünk az ügyben, kiüresedik a tér. A szakpolitikában mindig van hova fejlődni. Kibővítésre vár a szociális szféra, de ebben a témakörben is erősödünk“– mondta az elnök, de hangsúlyozta, hogy az országban nagy a szkepszis, az emberek magában a politikában csalódtak.
A Híd számára az elmúlt bő év a kormányzásról szólt. „Egy új időszámítás kezdődött. Nagyon sok minden sikerült, más dolgok folyamatban vannak. Egy nehéz kormánykonstelláció állt fel, de van létjogosultsága“– mondta Ravasz Ábel, aki három területet emelt ki a párt munkásságát illetően. Elsőként a jogállamiságot, ahol Lucia Žitňanská sikeres reformcsomagját hangsúlyozta. Elmondása szerint jobbak és megtisztultabbak a bíróságaink, lépéseket teszünk azért, hogy Szlovákia jogállam legyen. A másik terület a régiófejlesztés, ahol az alelnök Solymos László és Érsek Árpád tevékenységét emelte ki. A harmadik a kisebbségpolitika szférája. Peter Krajňák államtitkár nevéhez fűződik a kisiskolák megmentése és megerősítése. Rigó Konrádot pedig a Kisebbségi Kulturális Alapot illetően említette Ravasz.
Ravasz Ábel: „A magyarok pont annyit kapnak, amennyi jár nekik.“
A KKA öttagú elnöksége pénteken áll hivatalosan össze. Két tagját felülről nevezik ki, már hagyományos tendenciák szerint. Az MKP részéről felháborodást váltott ki a megszabott pénzösszeg kisebbségek közötti szétosztása, melynek alapján a magyar közösség kevesebbet kap, mint amennyi a népszámlálás eredményei alapján arányosan járna neki. „Az 53 százalék reális, ez vállalható és hatalmas nyereség az előző évekhez képest. Egy államnak nem az a dolga, hogy adatokkal, hanem, hogy állampolgárokkal dolgozzon. Fontos lenne, hogy a nyelvhasználati jogok a nyelvhez legyenek kötve, ne pedig a nemzetiséghez“– mondta Ravasz, ezzel indokolva azt a mércét, melynek alapján a kormány osztott. Ő ezt az állam önkorrekciójának bizonyítékaként hangsúlyozta. A Híd alelnöke egész beszélgetésük során hangoztatta, hogy ők kooperációban és kis lépésekben, míg az MKP mindent vagy semmit alapon gondolkodik.
„A Kisebbségi Kulturális Alapot nem lehet kulturális autonómiának nevezni, a közösség hálás, de ha 8 millió euróból kellene fenntartani a kisebbségi kultúrát, az szomorú. Mi, 450 ezren 4 millióval nem szabad, hogy beérjük. Örülünk neki, de van még mit tenni ezen a téren. Látni kell, hogy nem tudunk magunkról ilyen büdzsé esetén önrendelkezni“– mondta az MKP elnöke.
Menyhárt József az MKP elnöke (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Kinek az ügye a kétnyelvűség és a roma közösségek megsegítése?
A Híd egyik büszkeségének tartja, hogy kétnyelvű vasúti táblák kerültek a dél-szlovákiai állomásokra, de a menetrendek magyarra fordítását már nem szorgalmazza. Az MKP meggyőződése, hogy ez az egész civil szféra közös ügye. Szerintük van egy kormányfősodor és ezen úszik a Híd. Nem biztos, hogy elég az, amit ezáltal tud a magyar közösségnek nyújtani. Az MKP nem bízná a közlekedési miniszterre a nyelvi ügyek intézését, szerintük a hivatali kétnyelvűséget profiknak kell intézniük.
A gömöri magyar romák ügye fontosnak bizonyul Szlovákia politikai életében. „Nincs esély egy igazán erős magyar kultúra fennmaradására, ha nem javítunk a magyar romák sorsán. Azon a nyomvonalon haladunk tovább, amit kijelöltünk“– mondta Ravasz Ábel.
Menyhárt József: „A kis térségek hangját akarjuk felerősíteni“
Az MKP elnöke elmondta, hogy van egy médiatervezetük is, melynek alapján megszólaltathatják és felerősíthetik a felvidéki magyarságunkat alkotó régiók hangját és nézeteit. Menyhárt hangsúlyozta, hogy nem médiabefolyásról van szó, csak teret adnak, ő is fontosnak tartja a független médiák működését és megmaradását. Ezzel szemben az Új Szó az utóbbi időben a Híd lapja jelzőt érdemelte ki. „Nagyon oda fogunk figyelni arra, hogy a szlovákiai magyar sajtó függetlensége megmaradhasson, legalább annyira, ahogy jelenleg. A Híd soha nem próbálta maga alá gyűrni a sajtót“ – reagált az alelnök, aki az ellentmondó állítások ellenére is megerősítette, hogy létezik egyezség Jaroslav Rezníkkel, az RTVS új vezérigazgatójával, mely szerint sor kerül a nemzetiségi adások megerősítésére. Menyhárt hangsúlyozta, hogy a médiumnak pártfüggetlennek kell lennie, nem olyannak, amely onnan szól, ahol a pénz csörög.
Teltház hallgatta az MKP és Híd szócsatáját (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A megyei választásokra nem lesz közös magyar lista
A 2016-os parlamenti választások után az MKP elnökségének kezdeményezéséből megindult a magyar-magyar párbeszéd Dunaszerdahelyen. Szakpolitikai kérdésekkel kezdődött a közös kommunikáció. A magyar iskolák terén egyeznek a magyarok meglátásai. Viszont, „ami szétvált és hét évig külön működött, az egyik napról a másikra nem tudja szeretni egymást. De az, hogy most itt ülünk együtt, egy jó kis lépés“– mondta az elnök. Ravasz meggyőződése, hogy a Hídnak partnerre van szüksége, akivel folyamatosan együtt tud működni. Ha 2020-ban lesz magyar lista, akkor az 50 százalékban szlovák szavazónak nem lesz etnikai problémája.
Országunkban olyan megyerendszert építettek ki, hogy véletlenül se tudjunk magyar megyeelnököt hivatalba ültetni. „Olyan térről beszélünk, amit ismerünk, amiben dolgozunk, amit átlátunk. Én hiszek a terepmunkában. A mi jelöltjeink ott élnek a terepen, ismerik a térség gondját, baját. Célunk, hogy a lehető legtöbb magyar kerüljön megyei székekbe. Ahol erősebb a magyar közösség, ott bátrabbak vagyunk. A regionális politikánk is ebben az irányban épül“ – hangzott el Menyhárt József reakciója során, aki kiemelte, hogy a populizmust vissza kell szorítani, helyette a szakmaiság és az elmúlt évek munkája a meghatározó. Pozsony, Nagyszombat, Nyitra és Besztercebánya megyében nem lesz közös magyar együttműködés, viszont Kassa megyében még folynak az MKP és a Híd közötti egyeztetések. Ravasz Ábel elmondta, hogy pártjának soha nem a megyei politika volt az erőssége, és hogy idén szeretnének több fiatal jelöltet indítani.
Mit nyújt az MKP és mit a Híd a fiataloknak?
Menyhárt József, az MKP elnöke szerint: „Mi ezeket a közösségeket segítve vagyunk jelen. Mindig teret adunk, hogy csatlakozzanak. Egyesítjük a civil szférát, párbeszédet folytatunk a történelmi egyházakkal. Aki együttműködést vállal, annak minden lehetőséget megadunk, ha egy adott régióban dolgozni akar és a közösségért kíván tenni. Csak a munka visz ugyanis előre. Sokkal többet ér egy dolgozó katona, mint egy páváskodó vezér.“
Ravasz Ábel, a Híd alelnöke szerint: „Kormányzati pozícióból arra törekszünk, hogy jobb feltételeket teremtsünk a fiataloknak, hogy itt maradjanak. A mi célunk az, hogy a magyar régió megkapja, ami jár neki. Ha nem képviseljük mi a magunk ügyeit, ezt más nem teszi meg helyettünk. Ez a közös cél fűzi össze a két pártot.“
