Tényleg reménytelen az Y és Z generáció helyzete? Hogyan látják a fiatalok a világot? Mi motiválja őket, mit tartanak a legfontosabbnak? Képesek hűek maradni nemzeti identitásukhoz? Ifjúságkutatási kerekasztal a pozsonyi szakkollégiumban.
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ két, egymástól függetlenül készült kutatás, a GeneZYs 2015, illetve a Magyar ifjúság 2016. A felmérések készítőivel, név szerint Papp Z. Attilával, Székely Leventével és Morvai Tündével folytattunk eszmecserét a Pozsonyi Magyar Szakkollégium által szervezett beszélgetőesten.
A beszélgetést Kovács Balázs, a szakkollégium tanulmányi vezetője kezdte, aki bevezetőjében kitért a mai fiatalokkal kapcsolatos sztereotípiákra, miszerint képtelenek felelősséget vállalni a tetteikért és nem fogékonyak a társadalmi témák iránt.A felmérésekből kiindulva érdekességként emelte ki, hogy az érintett országok közül a felvidéki fiatalok szimpatizálnak leginkább az oroszokkal és esnek szerelembe a leghamarabb, átlagosan 15,8 évesen.
„Ez egy kincsesbánya” – vette át a szót Papp Z. Attila, utalva az elért eredményekre, legutóbb ugyanis 2001-ben adódott lehetőség hasonló kutatómunka lefolytatására, most viszont két felmérés is elkészült. Az így összegyűjtött adatok segítségével lehetőség nyílik megismerni a magyarországi, illetve a határon túl élő fiatalok gondolkodását a nemzeti hovatartozásról, államról, családalapításról vagy éppen bizonyos előítéletekről.
Ifjúságkutatási kerekasztal (Fotó: Csápai Ádám)
Székely Levente, a budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Ifjúság 2016 kutatás vezető szervezőjeis megosztotta velünk a véleményét, miszerint a mostani 15–29 éves generációt bár számos kritika éri, sok esetben jogosan,a fejlődés és az alkotás potenciálja benne rejlik minden egyes emberben. Neves kutatók elméleteit hozta fel példának, akik szerint minden esély megvan rá, hogy a mai Y és Z generáció képviselői képesek lesznek felépíteni egy sikeres és boldog társadalmat.
A kettős állampolgárság témája is szerves részét képezte a beszélgetésnek, mely szorosan összefüggött a migrációval. Kiderült, hogy a fiatalokat legfőképpen a külföldi munkavállalás lehetősége és az ezzel kapcsolatban kecsegtető magasabb jövedelem ösztönzi a magyar állampolgárság felvételére. Egy, a kutatás során észrevett meglepő jelenség azonban aggodalomra adhat okot, nevezetesen az, hogy Kárpátalja kivételével az országukat elhagyni készülő emberek nagy többsége nem Magyarország, hanem Nyugat-Európa felé veszi az irányt. Magyarországon élni a felvidéki magyarok 40%-a, az erdélyiek 50%-a, vajdaságban élők 60%-a és kárpátalja magyar ajkú lakosságának 72%-a szeretne. Ahogy a kutatók kiemelték, ez viszont „csak” a migrációs potenciált jelzi, vagyis távolról sem fog ennyi ember elköltözni a külhoni régiókból.
A válaszok alapján legkevésbé a felvidéki magyarok szeretnének külföldön szerencsét próbálni, 25%-uk egyáltalán nem gondol arra, hogy máshol képzelné el az életét. Ezzel szemben 7%-uk konkrét tervekkel vág neki az útnak.
Ifjúságkutatás (Fotó: Csápai Ádám)
A Magyarországon élő emberek több, mint fele gondolkodik a külföldre költözésen és munkavállaláson. Ami bizalomgerjesztő viszont, hogy családot alapítani mégis inkább az anyaországban terveznek. Külföldre leginkább tanulási illetve pénzkereseti céllal indulnak el.
A családalapítással kapcsolatos részleteket Morvai Tünde, a felvidéki felmérés koordinátora osztotta meg velünk. Megtudhattuk többek között, hogy a fiatalok bár nagyon szeretnének gyereket, és szinte mindegyikük családos emberként képzeli el az életét, mégis az egzisztenciális biztonság meglétét tartják elsőbbrendűnek, emiatt a házasság illetve a gyermekvállalás gyakran kitolódik a harmincas éveik elejére. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tény, hogy a határon túli magyar fiatalok körében a 15–29-es korosztályban a házasságban élők száma a Felvidéken a legalacsonyabb, a magyar populáció mindössze 15%-át teszi ki. Ezzel szemben gyakoriak a házasság nélküli kapcsolatok.
A két kutatás sokban hasonló eredményt hozott, ám volt egy lényeges különbség. A GeneZYs 2015 alapján a felvidéki magyar fiatalok 86%-a tartja magát a magyar nemzet részének, míg a Magyar ifjúság 2016 ennél a kérdésnél 67%-os eredményt mutatott, ami jelentősen különbözött a többi régió (Erdély, Vajdaság, Kárpátalja) magyar identitást mutató értékétől is. A vita alapján úgy tűnt, a különbség feltehetően módszertani okokra vezethető vissza. A Magyar ifjúság 2016 esetében ugyanis a felvidéki adatgyűjtés különbözött a többi határon túli régióban zajló méréstől: nálunk is magyarországi lekérdezők dolgoztak a terepen, papíralapú kitöltés helyett pedig a Magyarországon is használt tabletes kitöltéssel dolgoztak. További kutatások alapján lehet majd véglegesen eldönteni, hogy pontosan mi a statisztikai hibahatártól eltérő különbség oka.
