A vallásszabadság első kinyilvánításának a 450. évfordulóját ünnepelték az erdélyi Tordán, ahol a római katolikus templom kertjében felavatták a Vallásszabadság emlékművét. A Felvidéket Ft. Géresi Róbert püspökhelyettes és Fekete Vince főgondnok képviselték. A hálaadó ünnepséget a Duna TV közvetítette.
A vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at a Magyar Unitárius Egyház, és azzal a kéréssel fordul a magyar Országgyűléshez, Románia parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává. A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés e napon iktatta a világon elsőként törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot. A vallásszabadság első kinyilvánítása olyan „szellemi transylvanicum”, amely kevéssé ismert, és amelyet az emlékév során meg kell ismertetni a világgal. 450 évvel ezelőtt a nemzeti identitás fogalma még nem létezett, a vallás volt a legfontosabb identitási tényező.
Ft. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese képviselte a felvidékieket Tordán. A Felvidék.ma-nak nyilatkozva kifejtette, nagyon felemelő ünnepségen vett részt, ahol a szabad vallásgyakorlatot meghirdető történelmi eseményről emlékeztek meg a résztvevők. „Az ünnepségen felszólalók arról tettek bizonyságot, hogy egymást és a másik ember hitét megbecsülve tudnak élni a keresztyén közösségek. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy mindez nem az önazonosságtudat feladását jelenti, hanem a másik ember testvérként való elfogadását”- emelte ki.
A szombati tordai jubileumon több egyházi méltóság és személyiség mellett jelen volt, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke, akik beszédet is mondtak. Az egyházi vezetők az egymás iránti szeretet szükségességét hangsúlyozták.
Kövér László szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit isten ajándéka” – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította – hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, eltéríteni vagy ellehetetleníteni, mint a vallás szabad gyakorlását.
Balog Zoltán azt mondta, a tordai országgyűlés mai üzenete nem egyszerűen a tolerancia, a vallási türelem, hanem az is, hogy az igazságért nemes eszközökkel kell küzdeni. Kiemelte: ha egymás ellen küzdünk, akkor a közös ellenség győz. „A nagy kérdés, a mi kérdésünk, ha befelé tekintünk, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot, hogy az összekössön bennünket, és erőssé, erősebbé tegyen” – fogalmazott a miniszter.
Németh Zsolt kiemelte, Erdély 450 évvel ezelőtt nagyon az élen járt a világban; egyik forrása, méghozzá a tartalomban és az időrendben kútfője volt Európa máig érvényes gyakorlatának: a vallásszabadság kialakításának. Hozzátette, ez a törvény szép példája Európa keresztény gyökereinek. Szólt arról is, ma újra kell tanulni a tolerancia azóta elveszett gyakorlatát. A cél az, hogy Európában újraalkossák a szólás- és a vallásszabadságot, ami nem más, mint az „alkotmányos identitás szabadsága” – fogalmazott Németh Zsolt.
Az 1568. január 6-13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát. A rendek által elfogadott határozat kimondta: „Senki … az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, … mert a hit Istennek ajándéka.”
(Duna TV, MTI/Felvidék.ma)
