Kutatásunk során a Mátyusföldön az elnépiesedett polgári táncok gazdag készletével is találkoztunk. E táncok eredetét Martin György neves tánckutató így határozza meg: „A paraszti táncélet polgárosulásának első világháború körüli korszakában kaptak helyet a falusi táncéletben az újabb, polgári eredetű táncok. Ezek még egy virágzó, életerős talajába épültek bele, s így nem romboló, hanem gazdagító hatásuk volt. Erőteljesen érvényesült bennük a folklorizáció, a helyi hagyományos táncstílushoz való szerves illeszkedés. Némelyikük nem is tánciskolák által, hanem közvetlen átvétellel terjedt. A kötetlen polka szlovák közvetítéssel válhatott e vidék parasztságának kedvelt táncává. A kéméndi tapsikoló a Kárpát-medence nyugati és északi részén elterjedt kötött szerkezetű tapsos polkák közé tartozik. A tardoskeddi „reszketős” a régi osztrák landler asszimilált formája.”
A felsorolt táncokon kívül az ebbe a csoportba tartozó táncok közül számos faluban ismerték még a „Hogy a csibe, hogy”, a „padegatta”, a „mazur”, a „sottis”, a „négyes” (vagy „francia négyes”) elnevezésű táncokat. Valamennyit megtaláltuk Jókán is.
Adatközlők: Kiss Jenő (1939), Újhelyjóka. Kiss Jenőné sz. Nagy Ilona , Újhelyjóka, (1939).
Jenő, milyen alkalmakkor táncolták azokat a táncokat, amelyeket a falu folklórcsoportja sikeresen felújított és műsorára tűzött?
Itt, Jókán mindig három napig tartott a farsang, akkor rendszeresen táncolták. A lakodalmak alkalmával is nagyon szerették ezeket a táncokat, főleg ha újhelyi ment férjhez Jókára, vagy onnan hoztak párt. Valamikor az is meg volt határozva, hogy ki honnan nősülhet. A jókai legények nem is nagyon szerették beengedni az újhelyieket, de ha igen, akkor ott már táncolták ezeket a táncokat is, meg mulatságok alkalmával, úgy reggel felé. Volt pár ember, aki nagyon tudta ezeket, azok odamentek a zenéhez és eltáncolták. Mi pedig az ablak alól leselkedtünk, ellestük a táncokat.
Kik voltak azok, akik „nagyon tudták a táncokat”?
Horváth György bácsi, Budai Feri bácsi, Budai Feri bácsinak a fia, Budai Imre bácsi, és annak a fia, Budai Laci édesapja. Voltak többen. Volt a Tankók között is, ők még citerával szoktak házi szórakozásokat rendezni, házi mulatságokat. Valamikor nem volt annyira szokás a kocsmában tánccal szórakozni, mert nem volt pénz a népnél, és ezért főleg a házaknál jöttek össze, farsang alkalmával különösen. Nagyon kedvelt tánc volt a mazur.
A mazur (mazurka) tánc leírása és dallamszövege
A táncot más vidéken gólyatánc néven is ismerik. A párok nagy körben állnak úgy, hogy valamennyi táncos bal oldala fordul a kör középpontja felé, így haladáskor az egész kör balra kering. A nő rendszerint a férfi előtt kissé rézsútosan áll, és a férfi hátulról fogja meg a nő magasba emelt kezeit. A tánc jellegzetessége az előre-hátra haladó lépéseket követve a nő kisívű jobbra-balra való kiforgatása, melynek során a párok egymásra néznek, majd a pár lendületes előrehaladása közben a férfi a karja alatt kétszer megforgatja a nőt. Ha zenekar kíséri a táncot, tánc közben általában a táncolók akkor is énekelnek.
Mai házassághoz nem kell hozomány,
Csak egy dunyha, meg egy vánkos, meg egy szép leány.
Aki az urak közül nősülni akar,
Az beszéljen a mamával, hogy ő mit akar. (mazurka)
A néprajzi gyűjtés Jókán: A sottis tánc az iskola udvarán (Fotó: Görföl Jenő/Felvidék.ma)
A citeramuzsikálást mi előzte meg?
Harmonika, vagy sokszor fésűvel is muzsikáltak. Volt egy bácsika, ha nem volt más, akkor ő fésűvel muzsikált. Gál Pista bácsi volt, aki gyakran szórakoztatta a népet.
A citera előtt milyen családi hangszer volt?
A duda volt a gyakoribb. Farsangkor többször használták, mint bármi mást. A duda nagyon közkedvelt volt.
Sok dudás volt itt a faluban?
Nem tudom. Az én koromban már nagyon kevés volt, amit elmeséltem, azt a szüleimtől hallottam, hogy ők arra táncoltak.
Hogy hívták az édesapját?
Kiss Péter, 1906-ban született. Most halt meg egy éve.
Ő is tagja volt a folklórcsoportnak?
Ő nem volt benne, de táncolni nagyon szeretett. A mulatságokon mindig ott volt.
Ha nagyon szeretett táncolni, a csoportba vajon miért nem sikerült beszervezni?
Pozsonyba járt dolgozni, nem volt ideje.
Nem emlegette, hogy apámék ezt meg ezt mondták, így meg így táncoltak?
Nem, mert ő nagyon hamar elvesztette a szüleit. Hatéves korában már elvesztette az édesanyját, 12 évesen pedig az édesapját. Aztán úgy nevelkedett a bátyjánál, később pedig beállt szolgálni.
Az édesapja apja az első világháborúban esett el?
Nem, ő fiatalon meghalt, de nem a háborúban.
Milyen táncok vannak itt a faluban?
A satis (sottis), a Mai házassághoz nem kell hozomány (mazurka)…,a Bertóké verbunk. A Bertóké verbunk az nagyon kedvelt volt, a Hogy a csibe, hogy…, a Pozsonyi sétatéren megy a villamos…, a sétapolka…, a dudacsárdás (ki ne hagyjuk!), a csárdás, ezek voltak a főbb táncok.
A sottis tánc leírása és dallamszövege
A sottis Jókán az egyik legközkedveltebb elnépiesedett társastánc. Párosával nagy körben állva (mindig a lány áll a kör közepéhez közelebb) egymás felé, majd egymástól elfordulgatva és kis távolságot hagyva két ütemen keresztül balra keringenek. A következő két ütemben pedig zárt fogással helyben két egészet forognak. Lendületessége, dallama, térformáinak gyors váltakozása, valamint a táncban rejlő játékosság alapozta meg a népszerűségét.
Egy asszony vett két libát,
Egy feketét, egy tarkát.
Fene egye bolondját,
Miért nem vett (hát) egyformát.
A négyes tánc (francia négyes) leírása és dallamszövege
Mátyusföld más falvaiban ugyanazt a táncot francia négyesnek is nevezik. A táncot két pár oldalt körbeállva kezdi, és kétütemenként váltott lábbal, negyedes ritmusban féltalppal elől érintik a talajt. Majd a kézfogást elengedve először balra fordulnak, jobb kezükkel csillag alakban kézfogással jobbra keringenek, és ugyanezt jobbra fordulva megismétlik. A dallam többszöri eljátszásánál a tempó kissé gyorsul.
A pozsonyi sétatéren megy a villamos,
Benne ül a kis Mariska, jaj, de aranyos.
A pozsonyi sétatéren megy a villamos,
Benne ül a kis Mariska, jaj, de aranyos.
Csip, csap, csapodár, kilenc a cigány,
Engemet a babám a kapuban vár.
Csip, csap, csapodár, kilenc a cigány,
Engemet a babám a kapuban vár.
Folytatjuk…
A szerző az MMA köztestületi tagja
