A Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Mikszáth Kálmán születésének évfordulóján immár rendszeresen szervez megemlékezést a szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékházban. Az idei esemény központi témája a lírikus Mikszáth Kálmán volt.
Szép számban összegyűlt közönség előtt mutatták be Suha Pál Mikszáth Kálmán versei című kiadványát, aki összegyűjtötte és kötetbe rendezte a nagy palóc mesemondó költeményeit.
„A nagy palócot eddig leginkább prózai művei, regényei, elbeszélései, illetve publicisztikai írásai, karcolatai alapján ismertük – verseiről nem szólt a fáma”
– olvasható a kiadvány előszavában. Mint a szerző kifejtette: még a kritikai kiadások sem foglalkoztak nagyon a versíró Mikszáthtal.
Amint Suha Pál fogalmaz, mára számos versre csupán utalás található, illetve részletei maradtak fent. Akadnak olyanok is, melyek bekerültek a Mikszáth Kálmán összes művei kritikai kiadásba. Éppen ezért tartotta fontosnak sajtó alá rendezni a költeményeket. Mint megjegyezte, a kötet nem öleli fel az összes Mikszáth-verset, nem számol többek között a gyermekkorban született zsengékkel.
Versei jóformán feledésbe merültek, csak a legszűkebb szakmai kör tud – tudott – eddig róluk
– jegyzi meg az előszóban.
A kiadvány első része harminchárom verset, kisebb költeményt tartalmaz. Ezek között számos a rimaszombati, illetve a selmecbányai gimnáziumi évek alatt született. Mint olvasható, Mikszáth Kálmán versíró tevékenysége jóformán kizárólag az indulás éveire, az iskolai tanulmányok időszakára esik.
Suhai Pál költő, a kötet szerzője (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Itt jelentkezett az első tanintézménybeli pályázatokon, kisebb verseket bemutatva. A rimaszombati gimnázium önképző körének tagjaként, annak 1861/62-es és 1863/64-es évi albumában jelentek meg az első költeményei. Az első közölt verse Hunyadi címen olvasható.
A kötet számos verset közöl a tanulóéveiből, ugyancsak olvashatunk a pályakezdő Mikszáthtól is verseket, ahogyan a Hasznos Mulattató és a Lányok Lapja folyóiratokban közölt versek is előkerülnek.
Már ismert novellaíróként a Tót atyafiak és A jó palócok sikere után írt három nagyobb terjedelmű epikus költeményt. Mindhárom teljes terjedelemben olvasható a kiadványban.
A Herceg Esterházy Miklós kalandjai szárazon és vízen hagyományos értelemben vett elbeszélő költemény, melyben megjelenik a tipikus mikszáthi anekdotizmus. A Jókai Mór, vagy a komáromi fiú, ki a világot hódította meg műfajilag a verses regény kategóriába sorolható. Herceg Esterházy Miklós további kalandjait krónikajellegű versezet jellemzi. E késői és utolsó költeményeiben már a regényíró Mikszáth jelenik meg.
A szklabonyai Mikszáth Emlékházban mutatták be a kötetet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Különleges kötet, melyben a sokunk által jól ismert Mikszáth új arca tárul elénk. S mint a végszó fogalmaz:
„A kötettel lehetővé vált, amire tán az író sem gondolt soha, hogy a Mikszáth-versek külön kötetben jelenhessenek meg. Irodalomtörténeti esemény, melyre e könyvritkasággal invitáljuk az olvasót.”
