Az M5 csatorna péntek esti adásában a szlovákiai népszámlálás volt a téma. Az „Ez itt a kérdés” című műsor meghívott vendégei voltak Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, Gyurgyík László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, egyben a Selye János Egyetem oktatója, valamint Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, a Ghymes Együttes alapítója. Gulyás István műsorvezető a február 12-i adásban hangsúlyozta, a népszámlálás adatain múlik a szlovákiai magyarok kultúrájának fenntartása, iskoláinak a jövője és jogainak biztosítása.
Mint elhangzott, 458 ezer fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek a legutóbbi népszámlálás során 2011-ben – ám a csökkenés már évtizedek óta megfigyelhető. A ma kezdődő népszámlálás különlegessége, hogy az állampolgárok egyszerre akár két nemzetiséget is megjelölhetnek. A Statisztikai Hivatal kérdőíveit február 15. és március 31. között lehet online kitölteni, áprilistól októberig pedig kérdezőbiztosok segítségével is.
Gyurgyík László elmondta, a szlovákiai magyarok száma fokozatosan csökken: a rendszerváltás utáni első népszámláláshoz viszonyítva (1991) 110 ezerrel lettek kevesebben a magyar nemzetiségűek 2011-re. Ám véleménye szerint a csökkenés mértéke nem ilyen magas. A demográfus emlékeztetett arra, hogy az összlakosság mintegy 7 százaléka a tíz évvel ezelőtti népszámlálás során nem vallott a nemzetiségéről, így az ismeretlenek aránya nagyon magas. Elmondta, korábban készített egy becslést, mely szerint a magyarok számát tekintve közelebb áll a valósághoz a 480 ezres lélekszám.
A beszélgetés során a meghívott vendégek megegyeztek abban, hogy a ma induló népszámlálás tétje rendkívül nagy, hiszen azon, hogy milyen arányú lesz a fogyatkozás, sok minden múlik. Közvetlen következményei közé sorolták a kulturális, oktatási támogatások nagyságát, de a nyelvhasználati jogok, vagy egyéb közéleti kérdések vonatkozásában is rendkívül meghatározó.
Csáky Csongor hangsúlyozta, a Rákóczi Szövetség szeretné ráirányítani a felvidéki magyarok figyelmét arra, hogy éljenek a nemzetiség lehetőségének választásával. „A számosságuk, a létük, az erejük, a hangosságuk, a jelenlétük érdekében merjék kimondani, hogy a magyar nemzethez, kultúrához, nyelvhez tartoznak” – húzta alá.
Szarka Tamás Kossuth-díjas művész szerint sokan félelmükben nem merik vállalni a magyarságukat. Ezért is fontos, hogy azokkal a személyiségekkel kell megerősíteni az embereket, akik népszerűségükkel több tízezer embert is meg tudnak szólítani – vélekedett.
Csáky Csongor szerint eljött az ideje, hogy levetkőzzék a félelmeiket a szlovákiai magyarok, vagy azt a régi beidegződést, hogy csak szlovák nyelvű iskolával lehet érvényesülni. „A jelenlegi népszámlálás egybeesik az iskolaválasztással, párhuzamos kampányról van szó, de mindkettő ugyanazt jelenti. Aki megvallja a nemzetiségét, az iskolaköteles gyermekének a magyar jövőt választja, ezzel azt a helyest döntést hozza, hogy ő egyszerre jó szlovák állampolgár, de ugyanakkor olyan magyar ember, aki megvallja a szülei, nagyszülei, dédszülei kultúráját” – hangsúlyozta.
Gyurgyík László megjegyezte, az asszimiláció jelensége is erőteljesen jelen van: a vegyes házasságokból született gyermekek döntő többsége a későbbiekben szlovák nemzetiségűvé válik. Rámutatott, összetett témáról van szó, mivel a szlovákiai magyar népesség elöregedettebb, a halandósági mutatók is magasabbak a szlovák nemzetiségűekhez viszonyítva. „Tehát alacsonyabb a szaporulat, magasabb a halandóság.
Míg országosan 2002 és 2004 között haladta meg a halálozások száma a születésekét, a magyar lakosság körében ez már 1995-től regisztráltan negatív értékű, azaz többen halnak meg, mint ahányan születnek”
– magyarázta.
Az M5-ös csatorna péntek esti adásában mindannyian azt hangsúlyozták, bátorítani kell a felvidéki magyarokat arra, hogy egy nemzetiséget, mégpedig a magyart jelöljék meg. Nemcsak a maguk, de gyermekeik és a közösségük jövője érdekében is – tette hozzá a Rákóczi Szövetség elnöke.
(SzE/Felvidék.ma)
