A Kolozsvári Magyar Főkonzulátus által elindított Körültekintő című videós rovatot Demeter Katalin konzul kezdeményezésére hívták életre. Mivel 2020-ban, a nemzeti összetartozás évében elmaradt több olyan rendezvény is, amelyre érkeztek volna vendégek Kolozsvárra a Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról, ezért megszületett egy olyan sorozat készítésének az ötlete, amelyben megszólalnak erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki, muravidéki és muraközi írók, költők, képzőművészek, tudósok, orvosok, tanárok, közéleti személyiségek.
A sorozatot egységes főcím és arculat jellemzi, melynek első megszólalója és elindítója, Mile Lajos kolozsvári főkonzul volt, aki Karácsonyi Zsoltnak, az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökének tett fel néhány kérdést az erdélyi magyar irodalom helyzetéről, szervezettségéről, újszerűségéről. A második részben e kérdésekre válaszolt Karácsonyi Zsolt, aki átadta a szót Kárpátaljára, Váry Fábiánnak.
Azóta a staféta volt már a Délvidéken, Muraközben, visszatért Kolozsvárra és Nagyenyedre, ahonnan Orosz Ildikóhoz jutott a beregszászi egyetemre. Orosz Ildikó Tonk Mártontól, a Sapientia kolozsvári dékánjától kérdezett, végül Tonk Fazekas Szabolcsot szólította meg. Délvidékről Balázs Árontól kerül vissza a szó Erdélybe, ahol Tiboldi Beáta Csíkszeredából a Szövetség a Közös Célokért Társulás elnökét, az Esterházy Akadémia alapító igazgatóját, Gubík Lászlót kérdezte az Esterházy-emlékév kapcsán arról, hogyan őrzik Esterházy János emlékét a felvidéki magyarok körében és milyen követendő példát állít ma a személye a felvidéki magyaroknak és főként a fiataloknak. Rákérdezett arra is, milyen lehetőséget kapnak a szellemi öröksége elsajátításához és ápolásához a helyi magyar emberek, és konkrétan a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás milyen programokkal segíti a felvidéki családok szülőföldön való megmaradását.
Gubík László, a kisfilmben a zoboralji Alsóbodokról jelentkezett be, melyről elmondta, nem csupán egy felvidéki szimbólum, de Kárpát-medencei jelkép is egyben.
„Ugyanis egy szigetről beszélünk, amit elszakítottak ugyan a tömbtől, de megmaradt magyarnak, megtanult ellenállni, és ragaszkodik az értékeihez” – fogalmazott.
A gyönyörű drónfelvételekkel készült kisfilmben Gubík arról vallott, lévaiként azért is tekint Zoboraljára, mint második otthonra, Esterházyra pedig mint példaképre, mert ezek az értékek gyermekkora óta jelen vannak az életében és szülővárosában. „Léva száz évvel ezelőtt 90 százalékban, tehát többségében magyar város volt. Trianon után száz évvel azonban megfordultak az arányok és most már alig 10 százalékos a magyarság aránya. Mondhatni azt is, hogy többszörös kisebbségi létben nőttem fel, de ezt előnyként fogom fel, s nem hátrányként” – magyarázta.
Megjegyezte, Alsóbodokon a Paulisz család közösségi összefogás révén építette fel a zarándokközpontot kápolnával, haranglábbal, szabadtéri színpaddal, konferenciateremmel. „Boldoggá tesz, mert ezáltal én is, és mindannyian egy otthont kaptunk” – mutatott rá, hozzátéve, ez az otthon akkor vált igazán erőssé, amikor hazahozták Esterházy János hamvait, aki előtte évtizedekig idegen földben nyugodott. Mint mondta, 2017 szeptember 16-a, hamvainak újratemetése a felvidéki magyar közösség számára rendkívül jelentős nap volt.
„Ha válaszút előtt állunk, akkor jöjjünk el Alsóbodokra a kápolnába, tekintsük meg azt a sírboltot, ahol Esterházy hamvai nyugszanak, és megtaláljuk a helyes utat, a helyes irányt” – vélekedett.
Az idei Esterházy-emlékév kapcsán elmondta, 2021-ben a mártírpolitikus örökségéről, emberi és politikai hagyatékáról emlékezünk meg, ugyanakkor ebben az évben számos vele kapcsolatos rendezvényre, eseményre is sor kerül. Ezek közül kiemelte a hagyományosan Alsóbodokon megrendezett zarándokmisét a róla elnevezett zarándokközpontban. „Olyan közszereplőről beszélünk, aki az életét adta a közösségéért. Aki a magyar parlament felsőházában fényes politikai karriert futhatott volna be, ám ehelyett a szülőföldjét választotta, otthon maradt a maroknyi szlovenszkói magyarsággal, akiket családjának tekintett és áldozatot vállalt értük” – fogalmazta meg Gubík, aki több példát is kiemelt még Esterházy János életéből.
„Egész életét végigkísérte, és most, 64 évvel a halála után is érvényes a közép-európai együttélés, ha úgy tetszik, a visegrádi üzenet”
– mondta, majd kiemelte még követendő példaként szociális érzékenységét. „Korának egyik leggazdagabb embere volt közösségén belül, ezért kötelességének érezte, hogy segítse a rászorulókat, szegényeket és felkaroljon olyan fiatalokat, akiknek nem adatott meg, hogy tanulhassanak. Engem ez a példa vezetett arra, hogy alapítsak egy közéleti akadémiát Martoson, amelyet Esterházy Jánosról neveztünk el. Az intézmény küldetése és feladata, hogy a fiatalokat ebben a szellemiségben nevelje és készítse fel a közéleti pályára” – húzta alá.
Esterházy János következő megszívlelendő üzenete Gubík László szerint a kereszténység és a keresztény tanítás vállalása a mindennapokban. „A SZAKC elnökségét egy másik példaképemtől, Duray Miklóstól volt szerencsém átvenni. Szövetségünk erre a gondolatra szintén krédóként tekint és minden kezdeményezésünkben, programunkban jelen van” – hangsúlyozta.
Elmondta, évente megszervezik a Házasság hetét, csatlakoznak a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Emeld a magasba! kezdeményezéséhez, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével is szoros kapcsolatot ápolnak és a családoknak számos programmal kedveskednek, illetve olyan egyéb kezdeményezésekben is megmutatkozik ilyen jellegű tevékenységük, mint például a misék közvetítése. „Mindennek keretet ad az Esterházy Lujza keresztény-szociális programunk, amivel azt a küldetést teljesítjük, amelyet Esterházy János és nővére is megvalósítottak a rászorulók, a peremen élők felkarolásával a két világháború közötti felvidéki magyarság életében” – emlékeztetett.
Gubík László, folytatva a Körültekintő című sorozat kihívását, három kérdést intézett a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjéhez, Gergely Balázshoz, aki a sorozat következő részében válaszol a Felvidékről érkező kérdésekre.
(SzE/Felvidék.ma)
