Ezen a napon az Árpád-házi magyar királylányra, IV. Béla magyar uralkodó és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő első gyermekére, a Lengyelországban és Litvániában is nagy tiszteletnek örvendő Szent Kingára, Szent Margit és Boldog Jolán nővére emlékezik a magyar és a lengyel egyház és más lengyel-magyar közösségek.
Kingát gyermekkorától mély vallásosság jellemezte, fiatalon szüzességi fogadalmat tett, mégis amikor 1239-ben Boleszláv lengyel fejedelem feleségül kérte, a kor parancsának engedelmeskedve Lengyelországba ment. A jövendő ifjú lengyel királynét fényes diadalmenet kísérte Esztergomtól Krakkóig. Kérésére királyi férje tiszteletben tartotta szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tisztasági fogadalmat tett.
Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez, a tatárjárás után pedig adományokkal segítette Lengyelország újjáépítését.
Férje 1279-ben bekövetkezett halála után vagyonát szétosztotta a szegények között, és az ószandeci klarisszák kolostorába lépett. 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották. Itt hunyt el. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá, II. János Pál pápa 1999-ben pedig Ószandecen szentté avatta.
Szent Kinga ábrázolás (lengyelországi templom) (Fotó: MúltKor)
Az életéről szóló írásokban ez olvasható: „Földi szüleinek meglátogatása után Lengyelországba visszatérve Kinga – szülei bőkezűségéből – sok aranyholmit vitt magával. Ezeket mennyei jegyese iránti lángoló szeretetből templomok és kolostorok díszítésére, valamint árvák, özvegyek és szegények megsegítésére fordította. Isteni sugallatra úgy vélte, az lenne a legjobb, ha szerzetesnők számára kolostort alapítana, és megfelelő adományokkal ellátva oda Assisi Szent Ferenc rendjéből – mivel ehhez a rendhez gyermekkora óta vonzódott – a ferences regula szerint élő szüzeket gyűjtsön. A földi templomot és kolostort megalapítva Kinga egy másik templom építésére is törekedett, amely egyedül az Úré.”
Ezen a napon a budapesti Lengyel Intézet szervezésében gazdag kulturális nemzeti és keresztény műsorokkal emlékeznek Szent Kingára.
Az Árpád-házi királylány első magyarországi emlékművét a Március 15. téri Belvárosi templom mellett állították fel 2002-ben. 2008-ban szentelték fel wieliczkai sóból készült szobrát az egri Minorita templomban, ahol Boldog Jolán és Szent Hedvig (Jadwiga), Nagy Lajos király lányának ereklyéje is megtalálható.
Szent Kinga sószobra a wieliczkai sóbányában (Fotó: Wikipédia)
Pápán gyógyintézetet neveztek el róla, Esztergomban utca őrzi a nevét. 2013-ban templom épült tiszteletére a Veszprém megyei Küngösön, az eddigi egyetlen magyarországi Szent Kinga-templomban ereklyéjét is elhelyezték.
Ugyanígy Lengyelország-szerte őrzik emlékét, hiszen Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, bár életét kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte.
A wieliczkai sóbányában Szent Kinga tiszteletére kápolnát avattak, amelyet „föld alatti templomnak” is hívnak, és főként a szent ereklyéinek őrzésére szolgál. Ez a sóbánya egyik legnagyobb különlegessége, mivel ez a terem a világ legnagyobb föld alatti temploma. 101 méter mélyen van, hossza 54 m, szélessége 18 m, magassága 12 m. Padlója egységes sóból faragott lapokból áll, a hatalmas sókristályokból összeállított csillárok a mennyezetről 12 m-re lógnak le. A kápolnát az Újszövetségből vett jelenetek sóból kifaragott domborművei díszítik, többek között a „Menekülés Egyiptomból”, „A tizenkét éves Jézus tanít a templomban”, az „Utolsó vacsora” és egy több mint százéves betlehem. A főoltár, Jozef Markowski alkotása, Szent Kinga szobrát, és a két mellékalak, Szent József és Szent Kelemen szobrát tartalmazza.
Jászai Sándor ikonfestő: Szent Kinga (Fotó: DOUL)
A tavalyi év őszén egyházi ünnepség keretében helyezték el Árpád-házi Szent Kinga csontereklyéjét a nyugat-lengyelországi Wroclaw városa belvárosában álló barokk kori – a lengyel, magyar, litván zászlóval feldíszített – Jézus Szent Neve templomban. A Maciej Józefowicz atya, Alsó-Szilézia egyetlen magyar nemzetiségű lelkésze által bemutatott szentmise elején a templom plébánosa, Arkadiusz Krzyzok kiemelte: Szent Kinga arra tanítja a lengyel és a magyar nemzetet, valamint az egész európai kontinenst, hogyan lehet nehéz időkben, a történelem viszontagságai közepette békésen és bátran építeni a keresztény értékeken alapuló közjót.
Imádkozzunk Szent Kinga közbenjárására az európai békéért, valamint a keresztény értékek védelméhez szükséges bátorságért!
Forrás: Wikipédia, Forum Hungarikum
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
