Nagykaposon január 23-án a magyar kultúra napja alkalmából könyvbemutató ünnepséget szerveztek a helyi Magyar Közösségi Házban. A Nagykapos és Vidéke Társulás a Tuzsér Községért Közalapítvánnyal együttműködésben valósította meg a Lónyay 200 emlékévet ismertető rendezvényt, melynek keretében a szerzők/szerkesztők bemutatták Lónyay Menyhért Napló 1847-1848 és Örökségünk. A Lónyayak eltűnt és felfedezett világa című köteteket.
A Lónyay család neve más nemesi családokhoz képest kevésbé ismert a magyar történelemben, a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és a kelet-felvidéken viszont tevékenységük, jelenlétük nagyon is meghatározó volt.
Ung-vidék ma is őrzi e nemesi család emlékét, Deregnyőn ma is áll az egykori Lónyay-kastély. A szebb időket látott hatalmas épületben működik ma az alapiskola. 1944-ben pedig itt volt a szovjet láger, innen hurcolták el a környékről a magyar férfiakat málenkij robotra.
Deregnyő 1730-ban lett a Lónyayak birtoka, a kastély 1812-ben épült. A családnak terjedelmes könyvtára és levéltára volt, felvilágosult gondolkodásukkal a régió fejlesztéséért dolgoztak, ahol iskolát és templomot is építtettek. Ung-vidéken egészen a II. világháborúig, az orosz katonák bevonulásáig a Lónyayak voltak a kastély tulajdonosai.
A Tuzsér Községért Közalapítvány partnereivel együtt 2022-ben a család legismertebb tagja, Lónyay Menyhért születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévet hirdetett, melynek egyik alapvető célja az volt, hogy feltárják és megismertessék, tehát közkinccsé tegyék a Lónyayak örökségét.
Az emlékév keretében megvalósult konferenciák, kulturális rendezvények, könyvbemutatók, szobor- és táblaavató ünnepségek mind azt a célt szolgálták, hogy bevigyék a köztudatba azokat az eszméket, szellemi ismereteket, épített örökséget, amelyeket a Lónyay család és Lónyay Menyhért hagytak maguk után.
Lónyay Menyhért gróf (1822-1884) tevékenysége szerteágazó volt, nevéhez köthető a Tisza- és belvízszabályozás, biztosítótársaságok alapítása, pénzintézetek irányítása, vasútépítés, egyházi és tudományos szerepvállalás. Több cikluson keresztül volt Bereg vármegye követe, 1849-ben pénzügyi államtitkár, 1867-ben magyar pénzügyminiszter, 1870-től közös pénzügyminiszter, majd Magyarország miniszterelnöke.
A nagykaposi Magyar Közösségi Házban az emlékévet bemutató rendezvényt a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva a Himnusz eléneklésével nyitotta meg az Erdélyi János Vegyeskar. Az intézmény házigazdája, Gabri Rudolf köszöntötte a jelenlévőket, majd Csoma László Deregnyőről érkező református lelkipásztor méltatta az emlékév eseményeit.
Kihangsúlyozta, hogy nagyon fontos megmenteni és megismerni a múltat és építeni a jövőt, ahogy azt tették egykor a Lónyayak is. Ehhez pedig csak az Úr képes erőt adni.
Klicsu Ferenc, a Tuzsér Községért Közalapítvány elnöke nagyvonalakban felelevenítette a megvalósult emlékév jelentős mozzanatait, melyről a résztvevők egy élményfilmet is megtekinthettek.
A könyveket dr. Cieger András történész mutatta be. Mint elmondta, Lónyay Menyhért 1847-1848-es naplója, melynek alapján a könyv készült, igazi kuriózum (Magyarországon csupán 2 naplója fellelhető, a többi külföldi múzeumokban található). A kiadott könyvben közöltek olyan kézzel írott fejezeteket is, melyekből jól nyomon követhetőek a szabadságharc és Lónyay magánéletének eseményei.
A rendezvényen bemutatott másik könyv, az Örökségünk. A Lónyayak eltűnt és felfedezett világa mintegy keresztmetszetét adja a megvalósított Lónyay-emlékévnek. Tartalmazza mindazokat az előadásokat, melyek elhangzottak az emlékév során, bemutatja Lónyay Menyhért sokoldalú tevékenységét, a család által képviselt értékeket és a Lónyayak épített örökségét.
A könyvbemutató során többször elhangzott, hogy nagyon fontos megismerni és másokkal is megismertetni a bennünket körülvevő értékeket.
Ez a rendezvény is kitűnő példája volt ennek a gondolatnak, látszott, hogy a szép számmal megjelent Ung-vidéki közönség értékeli nagyjait és nyitott a múlt egy-egy szeletének mélyebb megismerésére.
(Vályi Edit/Felvidék.ma)
