A napokban került az olvasók elé a Bécsi Napló idei 4. száma. A változatos tartalomban domináns szerep jut a mohácsi csata 500. évfordulójának, de emellett számos aktuális téma, évfordulós megemlékezés, recenzió ugyancsak helyet kapott a Bécsben szerkesztett, de az egész világ magyarságához szóló folyóiratban.
Kiemelten közlik a Százak Tanácsának értékelését a Bécsi Naplóról, mint az utolsó nyugaton megjelenő színvonalas, politikai, művelődési, irodalmi sokszínűséget vállaló, az emigrációs múlt értékeit számon tartó, történelmi felelősséggel szerkesztett sajtóorgánumról. Ezzel kapcsolatban közlik a Százak Tanácsának levelét a nemzeti felelősségről. Az egységes magyar nemzet szolgálatát felvállaló civil szervezet tagságának teljes névsora szintén itt olvasható.
Olszewski Ágnes A V4-ek együttműködése című politikai értékelésében a Visegrádi Együttműködés 35. évfordulója alkalmából megrendezett csúcstalálkozó programját részletezi, kiemelve, hogy a Beneš-dekrétumokról Magyar Péter és Robert Fico négyszemközti találkozóján volt szó. „Én dolgozni akarok…” című cikkében Deák Ernő a József Attilától származó sorokra hivatkozva a munka, az ember, a gazdaság, a termelés viszonyát és összefonódását járja körül. Keszég Károly Mikor elnémult egy darab otthon című esszéjében az időlegesen elhallgatott déli harangszót fájlalja. „Hallgattam Jugoszláviában, hallgattam a bombázások alatt, hallgatom ma is Berlinben”- írja, majd azzal zárja, hogy „Mert vannak emberek – a Kárpát-medencénem és szerte a világon – akiknek a Kossuth Rádió nem csupán egy frekvencia. Hanem egy darab otthon.”
Jeszenszky Géza Amerika július 4-éje magyar ünnep is című cikkében a történelem során tapasztalt amerikai-magyar kapcsolatokat, a kinti magyar kolóniák működését, Amerikának a demokratikus Magyarország megteremtésében vállalt szerepét taglalja. A külföldi tudósítók a nagyon bonyolult németországi gazdasági, politikai helyzetról, a Gombaszögi Magyar Táborról, az ukrajnai sajnálatos viszonyokról, az erdélyi alapítványok működéséről, a vajdasági magyar közélet pillanatnyi állásáról, a VMSZ mellett megalakult Vajdasági Magyar Újrakezdés megalakulásáról írnak. Beszámolnak a Bécsi Magyar Iskola sokszínű nyári táborairól és a Liszt emlékév tervbe vett rendezvényeiről, amelyek döntő többsége Liszt Ferenc szülőhelyén, Doborjánban-Raidingban valósul meg. Arnold Suppan nyugalmazott egyetemi tanár a Bécsi Magyar Nagykövetségen tartott tartalmas, a történelmi hátteret és eseményeket részletező előadást a mohácsi csatáról Mohács és következményei Közép-Európában címmel. Az előadás szövegét közlik Feres Kata fordításában. Jánosi Zoltán ugyancsak Mohácsot vette tollvégre, irodalmi értekezést írva arról, miként tükröződik Mohács Kölcsey Ferenc költészetében. Wilfried Forstmann és Barabás László közös munkájukban azt a kérdést vizsgálják, hogy milyen módon és változatokban jelent meg a mohácsi csata a német nyelvű történeti munkákban. Megállapítják, hogy a mohácsi csata olyan helyszín, amely világtörténelmi dimenziót nyert és tragikuma a történelml lét egyik súlyos örökségévé vált.
Ismét egy teljes oldalon közlik a fiatal alkotók írásait BN-Ablak címmel. Megemlékeznek Lékai László bíborosról halálának 40. évfordulója alkalmából, valamint Telkes Mária magyar származású, Amerikában dolgozó biofizikusról, aki 30 évvel ezelőtt hunyt el. Munkássága, találmányai jóval túlmutattak korán és sokat ma is alkalmaznak világszerte. Lengyel Ferenc folytatja nyelvművelő sorozatát, ezúttal az ide és az oda kifejezések helyes használatával foglalkozik. Bölcskey-Molnár Dávid az egész világot lázban tartó foci-világbajnokság legérdekesebb mozzanatairól ír. A Jelen számunk képeit részletező írás egy rendhagyó prágai kiállításról szól, és a tárlat festményeiről készült fotókkal is illusztrálták a folyóiratot. A Bécs, Budapest, Prága ikonikus épületeiről készült festmények Tomáš Rygl alkotásai. Az épített örökséget bemutató festmények rendkívül színdúsak, ugyanakkor érdekes perspektívában készültek.
B.Szabó Péter a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, röviden a SMIKK működésének 50 évét mutatja be tanulmányában, Fried István pedig Murányi Sándor Olivér A szél hangja című kötetéről írt recenziót.
A felsoroltakon kívül több tudományos elemzés, a szokásos Nemzetközi sajtószemle, az 1956-os forradalom és szsbadságharc eseményeire való visszaemlékezés teszi még olvasmányosabbá a Bécsi Napló 47. évfolyamának július-augusztusi számát.
Jó szórakozást, hasznos időtöltést hozzá! A folyóirat legközelebbi száma részletesen foglalkozik az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel, visszaemlékezéseket közölnek magyarországi és külföldi résztvevőktől, még élő tanúktól.
(BM /Felvidék.ma)
